Nehezményezték az algásodást, amely például Balatonalmádinál volt megfigyelhető, de a hínáros területek a hajósok türelmét tették próbára sokszor. A Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársa, Tóth Viktor szerint egy természetes tó esetében mindkét probléma természetes és nem egyedülálló.
– A sekély tavaknak, mint amilyen a Balaton is, két állapotuk van: vagy hínárosak, vagy algásak, attól függően, hogy mennyi tápanyag éri a tavat. Ha sok, akkor az algák szaporodnak el és leárnyékolják a hínárt, ha kevés, akkor a hínár túlnövi az algát. Az 1960-as, 70-es években kezdődött a Balaton algásodása, a sok alga visszaszorította a hínárt, a 60-as években normális volt, hogy a Balatonban nagyjából ötszáz méteres sávig hínár volt, mostanra ez a helyzet megfordult. 1995 óta relatív tiszta a víz, de 2015 körül már észrevehető volt az algák terjedése. A szint tavaly érte el az ingerküszöböt, idén pedig a tavalyinál is erősebb az algásodás. Ez egy régi-új állapot, kénytelenek vagyunk elfogadni, hogy a Balaton tiszta vízűsége miatt sok hínár lesz. Ezzel a problémával az önkormányzatoknak és a telektulajdonosoknak kell megküzdeniük,nekik kell erre megoldást találniuk – mondta a szakember.
Tóth Viktor tíz éve kutatja ezt a területet, megfigyelése szerint a strandokon a hínár a nyári fürdések hatására ritkul. A strandolók kitépik, letapossák a növényt. – A strandok tulajdonosainak többsége ezért nem is foglalkozik a problémával, rábízzák a hínárt a fürdőzőkre, akik valóban el is tapossák. A strandok fokozott használata kihat a víz felszínére. Csak az a probléma az irtással, hogy a vízinövények előszeretettel szaporodnak hajtással. Azaz a vízben hagyva a hínárt intenzív problémát okoz az később. Tehát ki kell venni a vízből. Külföldön már elterjedt, hogy hínárarató géppel oldják meg a gondot – tette hozzá Tóth Viktor.
Az algásodásról szólva elmondta még, hogy az algavirágzás akár az egész Balatont elérheti a jövőben. – A tó vízszintjének az ingadozása tíz százalék alatt van, ez pedig természetellenes. A természet alkalmazkodik ugyan ehhez, de ennek az emberek nem biztos, hogy örülnek. Az ingadozás mértékének legalább 50-60 centiméteresnek kellene lenni, miközben most 30 centiméternél is kevesebb. Ez olyan folyamatokat indít be, amelyek miatt nem biztos, hogy fennmarad a víz tisztasága. Ha tiszta marad, hínáros lesz, az pedig zavarja a vitorlásokat. A természet alázatra tanít, ahogy tette azt tavaly is algavirágzáskor.
Érdemes tudni: Alga van a tóban a felszínen és mélyebben, akkor is, ha nem látjuk. A tavasszal Balatonalmádinál megfigyelt úgynevezett algagyep úgy jött létre, hogy a tiszta vízben a fény lehatolt a mélyebb rétegekbe és az ujjnyi vastag algagyep rétegek a fotoszintézis következtében felszakadtak, elkezdtek lebegni, a felszínre jöttek. Ezek valójában algabaktérium közösségek, amelyek főként tavasszal jelennek meg a tiszta víz velejárójaként.
