A tenyészőhelyek feltérképezése azért szükséges, hogy a szakemberek a szúnyogirtási programok során növelni tudják a környezetbarát biológiai gyérítés részarányát. “A szúnyoggyérítést koordináló katasztrófavédelem kiemelt célja a hazánkban is alkalmazott biológiai csípőszúnyog-gyérítés részarányának növelése, amit csak a szúnyogok tenyészőhelyeinek pontos feltérképezését követően lehet végezni” – írták a közleményben.
A katasztrófavédelem 2020-ban indított hároméves felmérési programot “azon régiók lárva-tenyészőhelyeinek feltérképezésére, ahol jelentősebb szúnyogártalom szokott kialakulni”. A program részeként a Duna és a Tisza teljes magyarországi szakaszán, a Dráva mentén, a Körösök vidékén és a Velencei-tó környezetében derítették fel a jelentős tenyészőhelyeket. Korábban ugyanis csak a Balaton környezetéről álltak rendelkezésre ilyen térképek – tudatták.
A korszerű térinformatikai adatbázis elkészítéséhez a terepbejárásokon túl drónokat is alkalmaztak – fűzték hozzá.
A tájékoztatás szerint a kapott eredmények birtokában mind a biológiai szúnyoggyérítés részaránya, mind a kezelések hatékonysága növelhető. Többi között kiderült, hogy a biológiai készítmény granulátumos változata is alkalmazható, a granulátummal pedig az ártéri erdőkben is lehetővé vált a hatékony biológiai szúnyoggyérítés a levegőből.
Amíg korábban a biológiai szúnyoggyérítésre fordított összeg a szúnyoggyérítés teljes költségének csupán három-öt százalékát tette ki, a felmérési program haladásával ez az arány folyamatosan emelkedett, idén meghaladta a 15 százalékot – olvasható az OKF közleményében.
Szeptember 15-ig még tesztelhetőek a hibás számlaadatok, de utána már csak tiszta adatokat fogad az adóhivatal
2025.09.10.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kellő időt hagyva az átállásra, már 2025 tavaszán közzétette a tervezett változásokat. A NAV a fejlesztők és adózók visszajelzései
