A Vulkán közösségi központba sok érdeklődő érkezett, a központi statisztikai hivatal statisztikai tanácsadója előadása elgondolkoztató volt számukra. Giczi Johanna beszélt mindennapi időhiányaink okairól, arról, hogy milyen időhiány csökkentő stratégiákkal élünk. Leszögezte, hogy manapság időhiányt érzünk, amikor nem tudunk mindent elvégezni, amit szeretnénk és terveztünk.
– Az emberek ma a korábbinál gyorsabb tempóban élnek, a ritmust befolyásolja a technikai fejlődés. A privát idő és a munkehelyen töltött idő határa elmosódott mára, a születésnapi ünnepségen munkahelyről kapott emailt olvasunk. Egyes társadalmi csoportok pedig attól érzik magukat fontosnak, ha folyamatosan elérhetőek, ezzel generálják az időhiányt. Nincs énidejük, privát idejük, amit csak saját magukkal töltenének. Felnőtt korra pedig megnő a stresszessé válás esélye is – mondta az előadó.
Mint kiderült, minél több gyermekünk van, annál inkább időhiányosnak érezzük magunkat. Az időhiányosok és a nem időhiányosok közti különbség a fizetett munka létéből és a szabadidő eltöltéséből adódik Giczi Johanna szerint.
– Csökkenthetjük az időhiány érzetét, ha egyszerre több dolgot próbálunk csinálni. Például mosogatás közben tévét nézni, főzés közben gyereket nevelni. Ha egymás után végeznénk mindent, akkor 24 órát élnénk, de alvás nélkül. A nem stresszesek ennél 120 perccel kevesebbet. Aki stresszes, az életében így átlag 98 évet él, aki nem, az néggyel kevesebbet. Vajon megéri-e ezért stresszelni egy életen át? – tette fel a kérdést.
Szólt arról, hogy az időhiány-érzet csökkentését az időből való elcsípéssel oldjuk meg. Többnyire az alvásból veszünk el időt. Arra ugyancsak fény derült, hogy miért érezzük magunkat stresszesnek. A házimunka elmaradása miatt. Azt láthatatlan munkának nevezzük, mert természetes, hogy elkészül és nem jár érte fizetés. Azzal szemben a fizetett munkához tanulni kell, specializáció szükséges, van benne karrier lehetőség. A haszonnal járó időtöltés, amiért jár ellenszolgáltatás.
Az otthon végzett házimunka a 80-as évek közepén 208 percet vitt el naponta, 2010-re ez 183 percre csökkent a nők esetében. Ugyanis ma már kevesebbet varrunk és vasalunk. Viszont a férfiak a korábbinál többet főznek, mosogatnak, bár nem szeretnek karban tartani. A gasztronómiai forradalom miatt a presztízs háztartási tevékenységekbe kapcsolódnak be, divat lett a főzés. De a férfiak házimunka végzése a szívességtétel gazdaságtana mentén működik – szögezte le az előadó.
Hozzátette, hogy a magyar nők 7480 millió órát dolgoznak egy évben fizetetlen munkaként a háztartásban, a férfiak 3280 millió órát évente. A nők a legtöbb időt az élelmezésre fordítják, majd a gondoskodásra, takarításra. A férfiak legtöbbet a lakhatásra, javításra. – A magyar JDP-t 23 százalékkal megemelné, ha az életünk során végzett összes házimunkát kifizetnénk nekünk – mondta még Giczi Johanna.
