A keszthelyi Hangszermúzeum gyűjteményének különleges darabjait maga a gyűjtő, Hansjörg Surber mutatta be, aki tíz éve él Magyarországon.
Amint az eredetileg villamosmérnökként dolgozó gyűjtő elmondta, 12 éves kora óta gyarapítja otthon a verklik számát. Azokból mára hatszáz darab gyűlt össze a néhány centiméterestől a kisebb szobányi méretűig, azaz öt méter hosszú és három méter szélesig. Büszkeségeit a közelmúltban Gyenesdiásra költöztette, ahol a bemutatásuk céljára épített helyet. A kézi hajtású zenegépek magángyűjteménye ingyenesen látogatható, Hansjörg minden érdeklődőt szívesen fogad. Akik belépnek a múzeumba, felfedezhetik a mechanikus zenegépek világát azokból az időktől, amikor még nem volt rádió és lemezjátszó, egészen a múlt század ötvenes éveiig. A zenélő dobozok, gépzongorák, zenélő órák és kintornák ma is gyönyörűen szólnak, köztük a legrégebbi, az 1780-ból származó szintén.
Hansjörg a Csigó Malomba több verklit is elhozott. Bemutatta például azt az 1880-ban Genfben készült verklit, amely hat zeneszámot játszik le és egy másikat, amely 1850-ből származik.
Elhozott még egy csodaszép utcai hangszert, és néhány, első pillantásra játéknak tűnő kis zenedobozt is. Az egyik a közelmúltban készült néhány plüss mackó felhasználásával, amelyek közül az egyik buborékot fúj zenére, míg egy kisebb tapsol örömében. 
A vállalkozó kedvű érdeklődők ki is próbálhatták a verkliket, könnyedén megszólaltatták a hangszereket a gyerekek is.
