“Tavasszal műanyag palackból készült bójákat helyeztünk ki nádasokhoz, kikötőkbe, kőszórásokhoz, és ezekhez mesterséges aljzatokat (fa lapokat) rögzítettünk, hogy a rajtuk kialakuló algabevonatot tanulmányozzuk ” – adta hírül az intézet.
Azt szeretnék megnézni, hogy az emberi jelenlét hogyan befolyásolja az algabevonat mennyiségét és faji összetételét. A Balaton körül 48 helyszínen helyeztek ki összesen 144 mesterséges aljzatot. A kikötőkön és a nádasokon belülről a legtöbb aljzatot be tudták gyűjteni, de a nádasok és a kikötők előtti területeken többször egyetlen aljzatot sem találtak meg. Ennek oka lehetett a viharos időjárás is, de az a tény is szerepet játszhatott, hogy a fent említett helyszíneken erős emberi jelenlétet (elsősorban horgászatot) tapasztaltak.
Az aljzatok begyűjtése után a laboratóriumban lekaparták a kialakult élőbevonatot, megmérték az algák biomasszájának jellemzésére alkalmazott a-klorofill tartalmat és elkezdték a mikroszkópos vizsgálatokat. Ezzel párhuzamosan a vizet is vizsgálták (fizikai és kémiai paraméterek, tápanyagformák, stb.). Az már most látható, hogy a kikötők és a nádasok élőbevonata alapvetően különbözött egymástól, de a mérések többsége még folyamatban van. A vizeinkben, különböző felületeken növő bevonatot képző algák rendkívül fontos szerepet játszanak a vizek anyag- és energiaforgalmában. Ezen algaközösségek diverzitása jó bioindikátorai a környezeti változásoknak. Egészen más algaközösséget találunk egy erősen szennyezett, és egy jó állapotú vízben.