Nem kell attól tartanunk, hogy húzós lesz a kirándulás, akár gépkocsival is elérhetők a szebbnél szebb kis templomok, amelyek némelyikétől a panoráma is csodás.
A kirándulást kezdhetjük a badacsonytördemici Szent Ignác kápolnával, amely a Római úton a házak között található- A klasszicista stílusú kápolnát 1847-50 között építette gr. Eszterházy Károly pápai földesúr a szőlőbirtokosok hozzájárulásával. Felszentelése 1850. július 31-én történt Szent Ignác tiszteletére. A kis templom egyhajós, félkörösen záródó szentéllyel, egyetlen homlokzati – hagyma alakú bádogsisakos – toronnyal rendelkezik. Nyugati homlokzata páros lizénákkal (pillért utánzó vakolatsáv) tagolt, felettük háromszögű timpanonos főpárkány. Az északi oldalon befalazva (48. kép), a déli oldalon üvegezett félköríves, klasszicista ablak található. A korábban szűk kápolnát 1900-ban kibővítették: déli oldalára téglalap alaprajzú sekrestyét építettek hozzá, emeletén oratóriummal. A nyáron rendszeresen tartott szentmiséken a hívek méltó környezetben vehetnek részt. Szentélyében barokk oltár, a nyugati oldalon levő bejárati rész felett karzat található, amelyet a két padsor közötti folyosó vonalában timpanonos oszlopok tartanak.
A badacsonyi Szent Donát kápolna építésére és fenntartására 100, illetve 40 Ft-ot helyezett letétbe a nemestördemici plébánián Thauhoffer József gazdálkodó 1772. október 13-án. A badacsonyi szőlők között álló kápolnát 1890-ben lebontották, majd a helyére a Laczkovitz Antal által építtetett, ma is álló, neogótikus, altemplommal is rendelkező kápolnát emelték 1896-ban. Az építéshez badacsonyi bazaltot használtak, oltára carrarai fehér márványból készült. A kápolnában levő, Szent Donátot ábrázoló festményt von Kleiner egykori müncheni akadémiai festő készítette. A kápolna altemplomában neves badacsonyi és Badacsonyhoz kötődő személyiségek vannak eltemetve, köztük korábbi plébánosok, egyetemi tanárok, valamint maga a kápolna építtetője, Laczkovicz, illetve felesége is. A kápolnában nyáron rendszeresen tartanak istentiszteletet. A Római út és a Kápolna utca sarkán áll.
A séta során a következő a badacsonyi domboldalban álló Szent Anna-kápolna. A szőlőhegyen találjuk, igazán idilli környezetben. A kápolna a szőlőtőkék mellett van, amely igen csak kiemeli az apró épület szépségét. 1789-ben épült, építtetője Szentgyörgyi Horvát Zsigmond. Az ő nevéhez fűződik az első 1825-ben rendezett Anna-bál, amit minden évben Balatonfüreden rendeznek meg, a mai napig. Horváth Zsigmond felesége és két unokáját Annának hívták, így nem csoda, hogy végül ez lett a kápolna neve is. A Kisfaludy család és az Ányos-család is karbantartotta a kápolnát az 1800-as évektől. 1884-ben az épületben kialakítottak egy kriptát, ahol e két család tagjai nyugszanak. Ez a rész azonban nem látogatható. A kápolnában manapság csak az Anna-naphoz legközelebb eső szombat délután szoktak istentiszteletet tartani, így ekkora látogatható.
A badacsonytomaji oldalon a lebontott, romos bányászházak köveiből épült a Szent István Kápolna, amelynek építését a helyi Udvardi Erzsébet Kossuth-díjas festőművész kezdeményezte, 2014-ben adták át. Megvalósítását a badacsonytomaji Szent Imre Plébánia, Badacsonytomaj Polgármesteri Hivatala és a helyi lakosság, illetve valami módon a településhez kötődő személyek és civil szervezetek támogatták. A kápolnát a Felső-Kolóniának nevezett magas fekvésű területre építették, melyen az 1965-ig működő bazaltbánya munkáslakásainak romjai álltak. Szakrális kisugárzása van a területnek, mely talán a fölötte magasodó Badacsonynak (Nagyboldogasszony Hegye), a Klastrom-kútnak nevezett bővízű forrásnak, a XIII. sz. közepén épült pálos kolostor romjának, melyet időközben a kőomlás maga alá temetett, és a 2008-ban megvalósult II. János Pál pápa emlékhelynek együttesen köszönhető. A tervezés során készített geobiológiai tanulmány szerint a területen több, jól mérhető energia vonal (földidegáram) húzódik. A kápolna két domináns erővonal kereszteződési pontján épült meg.
Az egyhajós kápolnatér fölé láncgörbére szerkesztett, durvára vakolt és meszelt téglaboltozat borul. A 4 cm vastag nagyméretű (70×150-200 cm) bazalttáblákkal burkolt padozatból emelkedik ki az oltár szerepét betöltő monolit bazalttömb (60x100x120 cm).
A nagyméretű (170×240 cm), mandorla-szerű oltárképet – mely István királyt ábrázolja, amint felajánlja Szűz Máriának a Szent Koronát – egy rusztikus tölgyfa szekrény tartja. A szekrény apszis felőli frontját üvegajtók zárják, mely mögött jól látható az ott tárolt papi ruha, és az egyedi tervezésű stóla, a kehelytakaró, valamint az oltárterítők. A kápolna minimális bútorzatát a tölgyfából készült két hosszanti pad, egy papi szék és két ministráns szék képezi, melyek formavilága és szerkesztésmódja a parasztbútorok egyszerűségét idézi. A falba süllyesztett szenteltvíz tartó fehér vraca tömbből készült.
