A századik esten Bayer Ilona volt a háziasszony, a Virágok világa című, pódium színpadi előadáson a Németh István Péter kortárs költő verseiből összeállított virágcsokrot Bodza Klára színesítette virágénekekkel, Ménkű Judit Evelin pedig grafikáival. Az esemény keretében T. Szabó László festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás.
Bartunek Katalin a programot megnyitva elmondta, hogy rendhagyó irodalmi estre érkeztek a vendégek, hiszen idén immár a hetedik szezont indítják a malomban, valamint aznap a 100. előadás fogadja az érdeklődőket. Köszönetét fejezte ki mindenkinek, aki segített ebben az elmúlt hét esztendőben. Az est háziasszonya, az alapítvány egyik kurátora, Bayer Ilona televíziós szerkesztő, műsorvezető úgy fogalmazott, hogy az estét a virágok titkainak kutatásával töltik. – Versekkel, dalokkal előadással. Hiszen ékes, szép anyanyelvünkben számos virág növény nevét társítjuk az emberi élet történéseivel. Mint például: a gyermek ékes bimbó, a vén ember száraz fa, a leánynak rozmaring a szája és virágzásban van, amikor szerelmes. A fiatalság a falu virága. A szomorú katona hervadó virágszál – említette Bayer Ilona, aki az esten Németh István Péter kortárs tapolcai költő beszélgető partnere volt. Amint elmondta, első magyar fennmarat versünkben, az Ómagyar Mária-siralomban is fellelhető már a virág. A tapolcai irodalomtörténész, műfordító két évtizede foglalkozik a népköltészetben és a vallástörténetben fellelhető virágokkal kapcsolatos témákkal a hazai és a külföldi irodalomban. Leszögezte, hogy sok érdekes irodalomtörténeti, néprajzi téma kapcsolódik a virágokhoz. Az első benyomást mégis az otthon, a családi ház kertje adta számára.
A költő verseiből összeállított virágcsokrot Bodza Klára színesítette 16. és 17. századi virágénekekkel. A dalénekes a népdaléneklés titkainak egyik legjobb hazai ismerője és továbbadója. Eötvös József-díjas dalénekes, népi énektanár, a magyar népi énekiskola tankönyvsorozat szerzője, sok más mellett Szalóki Ági mestere. Azonban a legbüszkébb a sok száz éneklő édesanyára, tanítványaira, akik a gyermekiket a magyar népdalokon nevelik fel.
A Csigó malomban másnap Lélekhangok hegedűre és gordonkára címmel klasszikus és kortárs műveket, valamint improvizációkat adott elő Szirtes Edina Mókus hegedűművész és Rohmann Ditta gordonkaművész, majd a következő esten Vivalditól Webberig címmel zenés utazásra hívott mindenkit korokon és műfajokon át Nédó Olga Prima-díjas hegedűművész.
