Szárazság volt októberben

Azt írták, az esős szeptembert száraz október követte, így a felső talajréteg egyre jobban kiszárad az országban, ezért elsősorban az őszi kalászosoknak egyre nagyobb szükségük lenne a csapadékra.
Hozzátették: az előző hét közepétől az ország egyre nagyobb területét foglalta el a köd és az alacsony szintű rétegfelhőzet, majd a hét elején megélénkülő szél egyre nagyobb területen szakította föl a felhőréteget. Fagy nem volt, a borús időben pedig kicsi volt a napi hőingás, a minimumok is 10 Celsius-fok körül alakultak, így az átlaghőmérséklet jóval meghaladta az átlagot.
Országszerte csapadék utoljára október 1-én esett, azóta az ország nagyobb része nem kapott számottevő esőt, a csapadékos szeptember után októberben ismét jócskán elmaradt a csapadék mennyisége az átlagostól. A talaj felszín közeli része egyre szárazabb, bár a ködös időben elhanyagolható volt a párolgás is.
A Dunántúl északkeleti részén és az Alföldön a kritikus 40 százalék alá csökkent a nedvességtartalom a növények számára hasznosítható vízmennyiség arányában. Az északi és a délnyugati országrészben még jó a talajok nedvességellátottsága, a Kisalföldön és az Alföldön azonban a felszín közeli és a mélyebb rétegek egyaránt szárazak – írták.
Hozzátették: a hét végére esősre fordul az idő. Az eső mennyisége jellemzően 5 és 15 milliméter között valószínű, keleten lehet ennél kevesebb, északnyugaton pedig ettől akár több is. Az agrometeorológiai elemzés szerint ennél többre lenne szükség, de ez is mindenképp segíti az őszi vetések fejlődését. Komolyabb lehűlésre a következő 8-10 napban nem kell számítani, és éjszaka fagyok sem várhatók.