A siofok.hu beszámolója szerint a szakhatóság ugyanis vízjogi létesítési engedélyt adott az ezüstparti kikötő 31 férőhelyesről 178 férőhelyesre bővítéséhez a helyi Yolle Kft.-nek úgy, hogy Siófok városának fellebbezését nem vette figyelembe, arra hivatkozva, hogy az önkormányzat nem fizette be a fellebbezés mellé a 300 ezer forintos igazgatási szolgáltatási díjat.
178 férőhely, 338 méteres mólószár
„A jogszabály egyértelműen fogalmaz: az önkormányzatok illetékmentesek” – állította Lengyel Róbert. A polgármester hozzátette: bár a helyi lakosság megosztott a kikötőbővítés témájában, a többség ellenzi és ő is az ellenzők oldalán áll. „A szakértői vélemények ugyanis nem meggyőzőek a tóba 300 méternyire benyúló leendő kikötő kapcsán, erősen kétséges, hogy elfogadható-e az a szakmailag nem kellően alátámasztott érvelés, miszerint a Balatonba több száz méterre benyúló új létesítmény nem lesz semmilyen ökológiai hatással a Balatonra nézve – így a városvezető. – Amíg erre nincs meggyőző bizonyíték, addig nem tudom támogatni a beruházást.”
A vízjogi engedély ellen az Ezüstpart Vitorlás Egyesület is fellebbezést nyújtott be, azt állítva többek között, hogy „az új móló miatt az egyesület kikötője előtti térrész is feliszapolódik, mely területet az egyesület csak fokozott erőfeszítéssel tudja karban tartani”. A szakhatóság a fellebbezést alaptalannak minősítette (a vitorlásklub egyébként befizette a 300 ezer forintos igazgatási díjat), megállapítva, hogy „a tervezett tevékenység megvalósításából jelentős környezeti károk nem származnak”. Az engedélyből derül ki az is: a 178 férőhelyesre bővülő kishajókikötő keleti mólószóra 338, nyugati mólószára 253 méterre nyúlik be a Balatonba, továbbá hogy a kikotort mederanyag a balatongyöröki zagytérre kerül.
A kikötőbővítés engedélyeztetése több évre nyúlik vissza, számos szakhatósági állásfoglalás született a témában, s emlékezetes, hogy 2019 nyarán két lakossági fórumot is tartottak Széplakon, melyen a beruházás ellenzői voltak nagy többségben. A siófoki képviselő-testület 2018-ban hozzájárulását adta, hogy a kikötőépítés során homokos strandot alakítsanak ki, ám ez később lekerült a napirendről. A testület ugyanekkor a kikötőt kiszolgáló parkoló létesítéséhez is hozzájárult önkormányzati területen, ám ezt a határozatot az új képviselő-testület 2019. októberében visszavonta. A Yolle Kft. ezt követően úgy nyilatkozott: a parkolók kialakítását telekvásárlással meg tudja oldani.
A polgármester az első aláíró
A Balaton-parti sajtótájékoztatón Potocskáné Kőrösi Anita ellenzéki országgyűlési képviselő bejelentette: aláírásgyűjtést indít a Balaton megvédéséért. „Komoly ökológiai károkat okozó beruházások sora zajlik a Balatonnál közpénzek, uniós források felhasználásával (és nádirtással, fakivágásokkal, vagy éppen egy egész tihanyi dombság ledózerolásával), az építési szabályokat is ezeknek az érdekében alakítva – így a siófoki képviselő. – Olyan kikötő is létesülhet ma már a Balatonon, amihez nem kell környezetvédelmi engedély. Meg kell védenünk a Balatont a következő generációk számára, lépjünk fel együtt a Balaton kizsákmányolása ellen, mert a Balaton nem a kiváltságosoké, hanem mindenkié! Azért indítok aláírásgyűjtést, mert együtt gátat szabhatunk a tópartot romboló beruházásoknak. Egyre többen vannak – civilek, polgármesterek –, akik hallatják a hangjukat.”
A petíciót (melyet alá lehet írni a www.egyuttabalatonert.hu weboldalon is) elsőként dr. Lengyel Róbert írta alá.
„Siófoknak csak csurran-cseppen”
A siófoki polgármester a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) pénzosztási gyakorlatáról is beszélt. Azt állította: az állami szervezet a köz pénzét politikai alapon osztja szét a települések között, Siófokra csak „csurrannak-cseppennek” a turisztikai támogatások. „Siófok lakossága sem másodrendű polgárokból áll, joggal tart igényt támogatásra a befizetett adóforintjaiból, illetve az erre a célra szánt uniós forrásokból. ”
