A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület közlése szerint sokat tudunk segíteni a fecskéknek, a rovarok és szúnyogok legnagyobb ellenségének, ha megfogadjuk a tanácsaikat.
Az elhúzódó hűvös idő miatt vonulásuk legalább két hetet csúszik, ráadásul a jelentős részben aszfalttal, betonnal, térburkoló kővel fedett talajú településeken a mind gyakoribb aszályos tavaszokon, nyárelőkön szinte lehetetlen sarat
találniuk, amivel tatarozhatnák, megépíthetnék fészkeiket. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) ezért azt javasolja, hogy a meglévő természetes, és a kihelyezett mesterség fészkek, fészektelepek közelében minél több helyen létesüljenek sárgyűjtőhelyek. Ezeket április második felétől legalább május végéig, folytatódó aszály esetén a másodköltés kezdetekor, június végétől néhány újabb hétig érdemes működtetni.
A helyzetet tovább nehezíti az utcai „kék” csapok megszűnése, továbbá a hazai legelő- és háztájiállat-tartás összeomlása, melynek következtében eltűntek a jószágitatók, útszéli pocsolyák.
Ezen segíthetünk sárgyűjtőhelyek létesítésével és fenntartásával. A legkézenfekvőbb megoldás, ha kis forgalmú utak földes padkáján (a homokos, apró kavicsos padka nem jó, mert ezek nem tapadnak jól, az ebből készült fészek nem tartós, könnyen leszakad), gyártelepek udvarán slag vagy vödör segítségével asztalnyi területet jól beiszapolunk, addig locsoljuk a vizet, amíg a talaj többet már nem tud beszívni. Ezt követően már csak annyi a dolgunk, hogy az időjárástól, a csapadékviszonyoktól függően néhány naponta újra locsoljuk a területet, folyamatosan lágy saras állagban tartva azt.
Ilyen sárgyűjtőt a kertben is létesíthetünk, de ha nem szeretnénk tönkretenni a gyepet, alkalmazhatunk tálcás sárgyűjtőhelyet is, mellyel erkélyen, tornácon is próbálkozhatunk.
