A régészeti ásatásoknak közsönhetően tudjuk, hogy a tó partja már az újkőkortól lakott volt, az északi parton még egy kereskedelmi út nyomvonalát is megtalálták az ásatások közben. Mivel a vízszint ekkor nagyon alacsony volt, több épületet elmosott a víz később. A Habsburg felszabadítás után kb. 100 évig megszűnt az élet a tavon, viszont az 1700-as éve katonai térképe alapján létezett egy sziget Tihany közelében. 1935-ben több tárgyi bizonyítékot találtak rról, hogy a rümai korban használt tárgyak egy rész az iszapban rejtőzik, majd az 1957-59-ben végzett vizsgálatok bebizonyították, hogy ogy valóban léteztek közvetlenül a partra épített római települések, és az akkori aszálynak köszönhetően ezek nyomai ma is a víz alatt rejtőznek Tihany és Örvényes közelében. Érdekes tárgyak és érmék kerültek elő a vízből, ám a vizsgálatokat nem folytatták.
A világháborúk idejéről már több ismeretünk van a Balatonról, és bár az első vilgháború elkerülte a Balatont, utána sokáig nem jártak nyaralni az emberek. A második világháború végén már a Balaton környékén is zajlottak a harcok, így a tóba is bőven jutott a bombákból, vadászgépek roncsaiból.
A háborúban nemcsak repülőgépek, de bombák, aknák, lőszerek, veszélyes fémhulladékok is kikötöttek a Balatonban. Ezeknek a kincseknek a felkeresése azonban kifejezetten veszélyes mtatvány, mert nem ismerjük a szerkezeteket. Ha azonban vélhetően bombába botlunk a vízben, azonnal értesítsük a hatóságokat és kövessük utasításaikat.
Forrás: divany.hu
