Nézzük mi szól az egyik és mi a másik mellett. A palacsinta igazi strandkaja mióta világ a világ, de ne reménykedjünk, nem lesz olyan, mint a nagymamáé. Ugyanis ebből rend szerint hiányzik a klasszikus tojás, nem csak azért, mert nyáron rendkívül megnő az esélye a szalmonellának, na és rendkívül törékeny volta miatt nem lehet vele száguldozni a zöldséges és a büfé közt, hanem mert a hatósági előírások miatt külön tojásmosót kellene berendezni az amúgy is falatnyi büfé konyháján. Szóval a végtelenségig elálló tojáspor a megoldás, többnyire azzal sütnek a büfések. Tej helyett vízzel is működik a palacsintasütés, ezt a háziasszonyok is tudják, akik többen esküsznek a szódára. Ha nincs kéznél szifon, jó a szódabikarbóna is a vízbe.
Egyedül a liszt az, amit nem lehet kispórolni, no meg úgy-ahogy a töltelék. Az viszont lehet annyi féle, amennyit csak el tudunk képzelni. De a lekváros lekvárja se találkozott a nagymamával és a diós dejós általában, szintén gazdasági okokból. A nutellásba ne menjünk bele, már a gondolatától felszalad pár deka az úszógumi helyére és ha mégis elkezdjük enni, ember legyen a talpán, aki abba bírja hagyni időben. A fahéjas viszont kompenzálhat valamit, mivel a fahéjat nem bírja a narancsbőr. A túrósban ne keressük az eszméletlen aromát adó frissen reszelt citromhéjat és persze a falusi tojássárgáját se, ellenben jobb helyeken akár hortobágyi húsos palacsintát is kérhetünk, bár az már nem büfés kategória. Inkább éttermes. Viszont tartalmasabb, mint a lekváros, amiből akárhányat eszik is meg a kamasz gyerek, fél óra focizás után megint jön, hogy éhes.
Na, akkor küldjük a gyrososhoz. Ott egy jól megtermett pitába beleszelik a frissen sült, illatos bárányhúst, telepakolják kívánságunk szerint zöldséggel és mártással, ami lehet akár olyan csípős is, hogy az első falat után a szomszéd bódénál állhatunk sorba sörért. De ismert a gyros nagytestvére, amit tálban adnak, hasáb krumplit pakolva mellé, így még bőven lesz energiánk úszni egy kört estig. Ha olyan szempontból vizslatjuk a palacsintát és a gyrost, hogy melyiket lehet szebben enni, akkor tény, hogy a puszta két kezünkre hagyatkozva esélyünk sincs, hogy ne együk le a bikinit. Ehetjük a palacsintát villával, urasan, de valljuk be, ez elég tájidegen látvány a strandon. A gyros tálhoz eleve jár villa, talán úgy van legtöbb esélyünk rá, hogy ne legyünk tejfölös szájúak. Ami pedig az otthoni elkészítést illeti, a palacsintával könnyebb dolgunk van, ha csak nem ragad a serpenyőbe, vagy a plafonra. A hőségben a tűzhely mellett álldogálásról most ne beszéljünk, kapcsoljuk be a klímát, vagy csináljunk huzatot a nyári konyhában. A hideg sör itt is segíthet.
A gyrost finnyásabbak készíthetik csirkéből, alaposabb fűszerezés mellett csak a kifinomult ízlésű gourmek veszik észre a csalást.
Fogyókúrázók ne is gondoljanak a palacsintára, a gyrosból pedig hagyják el a pitát, pláne a hasábot. Az más kérdés, hogy akkor mi lesz az élvezettel. Ja kérem, azt nekik máshol kell keresniük, menjenek úszni.
Szavazzatok facebook oldalunkon, melyik a kedvencetek!
