Nincs ok az aggodalomra

Nincs jelen még nagy mennyiségben a kék alga a Balatonban, bár kétségtelenül látványos jelenségnek lehetünk tanúi a nyugati medencében Szigligetnél és Keszthelynél – nyilatkozta Somogyi Boglárka, a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet tudományos főmunkatársa, írta meg a Napló.

A limnológiai intézet tudományos főmunkatársa elmondta,  a most nagy tömegben a vízfelszínen megfigyelhető algának a latin neve is arra utal (flos-aquae = vizivirág), hogy képes a helyzetét
változtatva felülúszni a víz tetejére és ott  tömegesen összegyűlni, szakszóval élve vízvirágzást okozni. Amikor ez történik, sűrű algatömeg jelenik meg a víz tetején.

– A tóközépen a vízmintákban méréseink idején nem volt határérték feletti a víz a-klorofill koncentrációja a teljes vízoszlopot tekintve, de kétségtelen, hogy a part menti sekélyebb részeken, vagy akár egy-egy védett öbölben jelentősen nagyobb lehet az algák mennyisége– magyarázta a szakember.

A cikkből megtudtuk,  időszakos jelenségről van szó, de mindenképpen oda kell rá figyelni. Ráadásul olyan jelenségről beszélünk, amely akár napszakosan is változhat. Tehát a melegben, kánikulában
például felülúszik a víz tetejére az algatömeg, de később, este, vagy a szeles időben eltűnik onnan, visszatér a vízbe.

Kiderült az is, hogy a szerdai vízmintákban már kimutatták a Balatonban 2019-ben nagyobb algavirágzást okozó fecskemoszatot és kék algafajt, de egyelőre csak elenyésző mennyiségben. Azt nem lehet előre megjósolni, és nagyban időjárásfüggő is, hogy okozhatnak-e problémát ezen a nyáron.

Szári Zsolt, a Balaton élővilágáért felelős miniszteri biztos úgy nyilatkozott, gyorsan csökkent az algák látható jelenléte a Balatonban, és a remények szerint a hétvégi lehűlés tovább javít a helyzeten, ugyanakkor egyre nyilvánvalóbb, hogy a folyamatok megértéséhez és előrejelzéséhez több pénzt kell fordítani kutatásokra.

Emlékeztetett arra, már a 2019-es algavirágzás is figyelmeztető jel volt, hogy mélyebb és összehangoltabb Balaton-kutatásra van szükség, amelyhez meg kell teremteni a forrást is.
A kutatás-fejlesztés fontos eleme lenne egy modern, naprakész monitoring rendszer kiépítése, valamint egy olyan közös adatbázis létrehozása, ahol minden kutató egy helyen és ingyen fér hozzá a témával kapcsolatos adatokhoz, eredményekhez – mondta.
Megjegyezte, hogy jelenleg több intézményben is foglalkoznak valamiféle Balaton-kutatással, és a kutatók álláspontja nem egységes azzal kapcsolatban, hogy lehet-e érdemben csökkenteni a Balaton foszforterhelését a roppant drága kotrásokkal. Az azonban nem lehet kérdés, hogy a Balatonba kívülről esetlegesen bekerülő foszforterhelést minél részletesebben mérni és csökkenteni kell – szögezte le.
A legsürgetőbbnek annak vizsgálatát nevezte, hogy a 35 éve létrehozott Kis-Balaton vízvédelmi rendszer be tudja-e még tölteni a funkcióját, vagy már annyi szerves anyaggal telítődött, ami nagyobb áradásoknál kockázatot jelenthet.

Oszd meg ismerőseiddel!

Share on facebook
Share on twitter
Share on pinterest
Share on email

Neked ajánljuk még!

Kézilabdás Mikulás

Mivel az igazi Mikulás rendkívül elfoglalt, ezért három küldött adta át ajándékait. A kicsik kitörő örömmel fogadták a nagyszakállú követeit, a három magyar válogatott kézist:

tovább olvasom »

Egy cipősdoboznyi szeretet

A Balatonboglári Evangélikus Egyházközösség Balatonboglár várossal együttműködve ismét meghirdeti a “Cipősdoboz” akciót, amellyel a településen élő hátrányos helyzetű családoknak szeretne segítséget nyújtani. A cipősdobozba minden

tovább olvasom »

Szólj hozzá!

300x250

Kövess minket Facebookon!

300x250

Kiemelt videó

300x250

Iratkozz fel a Balaton legfrissebb híreiért

Adataid megadásával önkéntesen elfogadod, hogy a Triál Média Kft. részedre heti rendszerességgel hírlevelet küldjön, továbbá elfogadod az adatkezelési szabályzatot.

© 2021 Balaton Televízió – Minden jog fenntartva!