A limnológiai intézet tudományos főmunkatársa elmondta, a most nagy tömegben a vízfelszínen megfigyelhető algának a latin neve is arra utal (flos-aquae = vizivirág), hogy képes a helyzetét
változtatva felülúszni a víz tetejére és ott tömegesen összegyűlni, szakszóval élve vízvirágzást okozni. Amikor ez történik, sűrű algatömeg jelenik meg a víz tetején.
– A tóközépen a vízmintákban méréseink idején nem volt határérték feletti a víz a-klorofill koncentrációja a teljes vízoszlopot tekintve, de kétségtelen, hogy a part menti sekélyebb részeken, vagy akár egy-egy védett öbölben jelentősen nagyobb lehet az algák mennyisége– magyarázta a szakember.
A cikkből megtudtuk, időszakos jelenségről van szó, de mindenképpen oda kell rá figyelni. Ráadásul olyan jelenségről beszélünk, amely akár napszakosan is változhat. Tehát a melegben, kánikulában
például felülúszik a víz tetejére az algatömeg, de később, este, vagy a szeles időben eltűnik onnan, visszatér a vízbe.
Kiderült az is, hogy a szerdai vízmintákban már kimutatták a Balatonban 2019-ben nagyobb algavirágzást okozó fecskemoszatot és kék algafajt, de egyelőre csak elenyésző mennyiségben. Azt nem lehet előre megjósolni, és nagyban időjárásfüggő is, hogy okozhatnak-e problémát ezen a nyáron.
Szári Zsolt, a Balaton élővilágáért felelős miniszteri biztos úgy nyilatkozott, gyorsan csökkent az algák látható jelenléte a Balatonban, és a remények szerint a hétvégi lehűlés tovább javít a helyzeten, ugyanakkor egyre nyilvánvalóbb, hogy a folyamatok megértéséhez és előrejelzéséhez több pénzt kell fordítani kutatásokra.
Emlékeztetett arra, már a 2019-es algavirágzás is figyelmeztető jel volt, hogy mélyebb és összehangoltabb Balaton-kutatásra van szükség, amelyhez meg kell teremteni a forrást is.
A kutatás-fejlesztés fontos eleme lenne egy modern, naprakész monitoring rendszer kiépítése, valamint egy olyan közös adatbázis létrehozása, ahol minden kutató egy helyen és ingyen fér hozzá a témával kapcsolatos adatokhoz, eredményekhez – mondta.
Megjegyezte, hogy jelenleg több intézményben is foglalkoznak valamiféle Balaton-kutatással, és a kutatók álláspontja nem egységes azzal kapcsolatban, hogy lehet-e érdemben csökkenteni a Balaton foszforterhelését a roppant drága kotrásokkal. Az azonban nem lehet kérdés, hogy a Balatonba kívülről esetlegesen bekerülő foszforterhelést minél részletesebben mérni és csökkenteni kell – szögezte le.
A legsürgetőbbnek annak vizsgálatát nevezte, hogy a 35 éve létrehozott Kis-Balaton vízvédelmi rendszer be tudja-e még tölteni a funkcióját, vagy már annyi szerves anyaggal telítődött, ami nagyobb áradásoknál kockázatot jelenthet.
