A nők az 1860-as évektől kezdve járhattak nyilvános fürdőkbe, bár kezdetben szigorúan vették a strandi öltözéket, sőt ebben az időben a vízbe sem mehettek. Czingel Szilvia kulturális antropológus, muzeológus elmondásából kiderült, hogy az 1860-as évektől vált szokássá a fürdőzés a jómódú polgári körökben, de ekkor még a női test körül is számos tabu élt.
A strandolást úgy kellett elképzelni ezekben az időkben, hogy a vízben nyakig el kellett merülniük, hogy a testük ne látszódjon, erre hozták létre az úgynevezett fürdőkabinokat. A következő évtizedben megjelentek az első fürdőruhák, melyek buggyos nadrágból és nehezékkel ellátott szoknyából álltak, ez pedig a századfordulóra fokozatosan eltűnt.
Fürdőkabinok a vízben
Forrás: Vintage Wunderlust
Az 1900-as években a hölgyek is felszabadultak, így már többet mutathattak a testükből, majd az 1920-as évekre megszűnt az elszeparált fürdőzés és a fürdőkabinokra sem volt már szükség.
Az első egyrészes fürdőruha 1920-ban készült el, de kezdetben még harisnyával hordták, és ez volt a szokás még kb. 5 évig. Marlene Dietrich és Marilyn Monroe forradalmat indított a latex dresszekkel, de ezekben az időkben is csak a városi polgárság hölgyei fürdőzhettek, a parasztlányok a második világháború előtt nemigen fürdőzhettek.
Erkölcsrendészet 1922-ben
Forrás: Huffington Post
Az első bikinit 1946-ban alkotta meg Jacques Heim, de nehéz volt bemutatni, mert a modellek nem szívesen viselték, mivel szokatlanul keveset takart. Eleinte nem aratott osztatlan sikert ez a darab, a változást csak az 1956-os És Isten megteremté a nőt című film hozta meg.
Forrás: Czingel Szilvia, kultura.hu
