Balaton Televízió – A balatoni élmény portál!

2024. november 25., hétfő

Mi az összefüggés a kagylók és az algásodás között?

A BLKI kutatói a Balatonban tömegesen jelen lévő invazív kagylófajok szerepét vizsgálták a tó fémforgalmának alakulásában. 
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) a kagylók szerepét vizsgálta.
Az intézet kutatói a Pannon Egyetem Fenntartható Megoldások Kutatócsoportjával, az ELKH Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Genetikai Intézetével és a toruni (Lengyelország) Kopernikusz Egyetem munkatársaival együttműködve a Balatonban jelen lévő átmeneti fémek és félfémek forgalmát vizsgálták. Ennek során megállapították, hogy a tóban tömegesen előforduló invazív Dreissena kagylófajok – kvagga- és vándorkagyló – évszakos aktivitásuknak megfelelően meghatározó szerepet játszanak mind a természetes geokémiai háttér, mind az emberi tevékenység következtében megjelenő elemek mozgásában és raktározásában. A kutatás eredményeit bemutató tanulmány a Biogeochemistry szaklapban jelent meg.
A tó mint ökológiai rendszer működésének jellemzője az élő és élettelen fázisok – például a víz, az üledék, az élőlények – közötti anyagforgalom. A projekt keretében a kutatók 17 elemet vizsgáltak a vízben, a felszíni üledékben, a kagylók lágyszövetében és héjában az év különböző időszakaiban, a tó eltérő trofitású keszthelyi, szigligeti és siófoki medencéiben. A kutatás során feltárták a hasonló viselkedésű elemek és a fázisok közötti elemmozgások kapcsolatát.
Az eredmények azt mutatják, hogy a kagylók fémtartalmának változása olyan eseményekkel is kapcsolatban állhat, mint a Balaton nyugati medencéiben előforduló nyárvégi üledék- vagy vízhatárfelületen mérhető oxigénhiányos állapotok és az algavirágzás. A siófoki medence körüli megnövekedett urbanizáció vagy a tó körüli szőlők gombás fertőződése ellen használt réztartalmú permetszerek alkalmazása szintén hatással lehet erre a folyamatra.
Az elemtartalom-mérések mellett a kutatók – a balatoni kagylók esetében első alkalommal – a kagylók fémterheltségére utaló fehérjék génkifejeződését is vizsgálták. Megállapították, hogy az invazív kagylóknak a parti öv táplálékhálózatában betöltött kulcsszerepük mellett a tó elemforgalmában is nagy a jelentőségük, ezért a környezeti események, valamint azok élőlényekre gyakorolt hatásának indikátorainak tekinthetők. A kutatók hangsúlyozták, hogy a korábbi évtizedekben történt felmérések eredményeihez hasonlóan az emberi tevékenységből származtatható fémterhelés továbbra sem jelent környezeti kockázatot a tó egészére nézve, sőt az kis mértékben csökkent.
A Balaton védelmére, környezeti állapotának megőrzésére irányuló kutatások a BLKI kiemelt feladatai közé tartoznak. A továbbiakban a kutatók egy úgynevezett vitalitás-monitoringprogram elindítását is tervezik a Balatonban előforduló Dreissena kagylók kondíciójának és védekező, illetve hibajavító mechanizmusaiért felelős génjeinek nyomon követése céljából. Ezt a korábban már több helyen is bevezetett úgynevezett „Mussel watch” program mintájára valósítják meg.

Oszd meg ismerőseiddel!

Share on facebook
Share on twitter
Share on pinterest
Share on email

Neked ajánljuk még!

Akciós makettek újratöltve

A tételek közül az apró alkatrészektől a komplett szettekig, különféle árkategóriában szerezhetők be termékek a makettezéshez. A 13 millió forint összértékű portékák új, bontatlan állapotúak,

tovább olvasom »

Szólj hozzá!