A szlovákiai festő- és grafikusművészt és a vendégeket Vella Zsolt polgármester köszöntötte. Örömét fejezte, ki hogy sokan érdeklődnek a művészetek iránt és hogy a kiállítást szervező Somogyi György Miklós választása Molnár Jánosra esett.
Somogyi György Miklós művészettörténész a kiállítást megnyitva arról beszélt, hogy Molnár János művészetére jellemzően a magyar népművészet jelképvilága jelenik meg bemutatott képein. Hagyománytisztelő, szakrális művészet jellemző rá. Az ősi jelképekhez való ragaszkodás és mindaz, amit a hagyomány tisztelete jelent, elválaszthatatlan a szakralitástól, attól a felfogástól, hogy ezt a világot a teremtő hozta létre és igazgatja.
– Azt hiszem, a hagyományos művészetnek a modern törekvéssel szemben az egyik legfőbb jellemzője, hogy nem kritizálja a valóságot. Igyekszik mindennek inkább a színét, és nem a viszályát szaporítani – mondta Somogyi György. Az alkotó vallotta, hogy művészetében visszanyúlt az utóbbi években a 900-as és 1000-es években megjelenő magyar festészethez.
– A hit segít a közösségbe való beilleszkedésben. Aki hittel végzi a dolgát – bármi is legyen a foglalkozása – bizonyos szinten az szakrális cselekedetnek, istentiszteletnek minősül. Nemes munkát kell végezni, és úgy, hogy váljon az az egyén javára és a közösségnek a hasznára is. Ezt jelenti a közösségi festészet: amikor a hazámért, honfitársaimért dolgozom – szögezte le Molnár János.
A megnyitón a Magyar hang zenekar közreműködött. A tárlat június 23-ig látogatható.