Az illetékes hatóság április vége körül ellenőrzi minden évben a víz minőségét a hazai természetes fürdőhelyeken.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ Közegészségügyi Laboratóriumi Főosztálya információi szerint az április 25-én vett minta minősítése kiváló. a mintát öttagú skálán vizsgálták, azon a legmagasabb, azaz kiváló fokozatot érte el a víz.
A szabadtéri fürdővizeket a a fürdési idén előtt és alatt havonta ellenőrzik, a mintákban a szennyvíz eredetű szennyezést jelző baktériumok számát vizsgálják. Az éves értékelést a legutóbbi négy fürdési idény összesített eredménye alapján, statisztikai módszerrel állapíthatják meg és az alapján minősülnek a fürdővizek. A Hévízi-tó esetén a kiváló minősítés megszerzése nem újdonság. A tavat tápláló források másodpercenkénti vízhozama hozzávetőlegesen 400 liter másodpercenként. Tehát nagyjából három-négy naponta kicserélődik a tó gyógyvize. A tó legnagyobb mélysége több, mint 38 méter. Ipari és mezőgazdasági szennyező források nincsenek a 4,4 hektár területű tó körül, amelyet véderdő vesz körbe.
A Hévízi-tó vize egyenlő mértékben gazdag oldott és gáznemű anyagokban, egyesítve a szénsavas, a kénes, a kálcium, magnézium, hidrogén-karbonátos gyógyvizek kedvező tulajdonságait.
A Hévízi-tó a Balatonnal egyidőben született 20-22 ezer évvel ezelőtt. A Pannon-tenger visszahúzódása után, a vulkanikus utómunkálatok első jele a forró vízű feltörések voltak, mely egyben az úgynevezett Őshévíz kialakulását is jelentette…
A hévízi tó eredete azokra az időkre nyúlik vissza, amikor a Balaton környéki bazalthegyek és a Balaton is megszületett. A Pannon-időszak végén ugyanis vulkánok törték meg a Dunántúl arculatát A víz csodás hatását már őseink is ismerték. A vulkáni utóműködések első jelei voltak a hőforrások, így például az Őshévíz feltörése.
A régészeti feltárások arról tanúskodnak, hogy már a kőkorszak végén is éltek itt emberek. Az egregyi városrész romai kori romkertje az itt élt római kori emberek életét, a dombtetőn álló műemlék templom az Árpád-kor letűnt korszakát idézi elénk. E mellett az itteni víz gyógyító hatásáról számos, különböző korszakokból fennmaradt legendát is ismerünk.
A római korból származó emlékek szerint Hévízen már 2000 évvel ezelőtt is település állt, de ami még meglepőbb, hogy a forrásbarlang felfedezésekor vett vízminták alapján a forrásból feltörő hideg víz korát 8.000, míg a meleg gyógyvízét 12.000 évesnek állapították meg.
