A Fővárosi Főügyészség huszonhét rendbeli, előnyért hivatali kötelességét megszegve, bűnszövetségben elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette, hivatali vesztegetés, továbbá hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bántette miatt nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre.
Az ügyről – amelyben huszonhat hajótulajdonos, illetve egy hivatalos személy és egy civil közvetítő szerepel vádlottként – azt közölték pénteken az MTI-vel, hogy egy hajóbiztonsági ügyekben eljáró hivatalos személy – vesztegetési pénz ellenében – kishajók műszaki vizsgáztatásánál eltekintett a járművek szemléjétől.
A “hivatalos személy” kapcsán megjegyezték, hogy 2016 augusztusa és 2017 májusa között a közlekedési hatóságnál dolgozott hajóüzembiztonsági és regiszteri referensként.
A civil közvetítő a megélhetését már évek óta abból biztosította, hogy megbízási díj ellenében eljárt a hajótulajdonosok képviseletében a vízi járművekkel kapcsolatos hatósági ügyintézések során.
Felhívták a figyelmet arra, hogy a jogszabályok alapján a kishajók üzembe helyezéséhez, valamint az időszakos műszaki vizsgához a tulajdonosok kötelesek bemutatni a hajót a hatóság eljáró tagjának (kvázi műszaki vizsga, mint a gépkocsiknál).
A szemlére a hatóság által előre meghatározott helyen és időpontban kerülhet sor, a tulajdonosnak kötelessége odaszállítani a vízi járművet – tették hozzá.
A vizsgáztató hivatalos személy a vád szerint 2016-ban felajánlotta a – munkájuk révén már évek óta ismert – közvetítőként eljáró férfinak, hogy anyagi ellenszolgáltatásért cserébe eltekint a hajók tényleges szemléjétől, így a tulajdonosoknak a hajót nem kell odaszállítaniuk a vizsga helyszínére.
A közvetítőnek annyit kellett tennie, hogy eljuttatta neki a szükséges papírokat, valamint fotókat készített (vagy készíttetett a tulajdonosokkal) a hajókról, és az alapján a hivatalos személy kiállított egy valótlan tartalmú hajóvizsgálati jegyzőkönyvet.
A fotókat a vizsgáztató a hivatalos iratok között helyezte el, hogy ezzel is megteremtse a szemle látszatát.
Mindezek alapján a hatóság kiállította a nemzetközi hajólevelet, illetve amikor csak hosszabbítani kellett a műszaki érvényességet, a hivatalos személy kézzel rávezette az új lejárati időt a már meglévő hajólevélre.
A szemlén való megjelenés nélküli vizsgáztatás lehetőségét minden esetben a közvetítő ajánlotta fel a hajótulajdonosoknak azt is közölve, hogy ezért cserébe hivatalos személyt vesztegetnek meg. A hajótulajdonosok a hivatalos személlyel nem is találkoztak.
A hivatalos személy minden esetben 15 ezer forintot kapott azért, hogy az adott hajónak ne kelljen megjelennie a vizsgán. A civil közvetítő által zsebre tett összeg változó volt: kért egy bizonyos összeget az adott tulajdonostól, ami tartalmazott mindent (a vizsgadíjat és a hivatalos személynek fizetendő összeget is), és ami a végén ebből maradt, az volt az ő haszna.
A főügyészség a hivatalos személy és a közvetítő estében végrehajtandó börtönbüntetés és pénzbüntetés, a hajótulajdonosok esetében pedig felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását indítványozta.
A hajótulajdonosok közül tizennégy esetben már büntetővégzés született, a vád szerinti minősítéssel. A rájuk kiszabott – nem jogerős – büntetés 1 év börtönbüntetés 2 évre felfüggesztve – áll a közleményben.
/MTI/
