Bakonybélben az erdészeti és védett természeti értékeket bemutató Bakonyi Erdők Házában közelebbről is megismerkedhetünk a környék földtörténeti múltjával, az itt élő emberek már-már elfeledett mesterségeivel, az erdő élővilágával. A településen számos más attrakciót is találunk, köztük az egyik legtöbb élménnyel kecsegtető Pannon Csillagdát.
Ha megmásszuk a Bakony legmagasabb csúcsát, a 709 méter magas Kőris-hegyet, a tetején a természet iránti rajongásáról is ismert költőről, Vajda Péterről elnevezett, négyszintes kilátóból tárul elénk a fenséges bakonyi körpanoráma.
A hegység bükkösei felett akár az Alpok nyúlványait, illetve a távolban előbukkanó Kis-Kárpátok vonulatait is megpillanthatjuk. Rálátni innen a Balatonra és a Balaton-felvidék tanúhegyeire, valamint Pannonhalma városára is. Kilátásban nem csupán épített kilátóból lesz részünk.
A Fenyőfő melletti Bodzás-árokból a zöld jelzéseket követve érünk fel a Pápalátó-kőnek nevezett eocén mészkőszirt tetejére. Jó időben kiválóan rálátni Pápa városának tornyaira, épületeire, így a hely elnevezése azonnal értelmet nyer. A kilátáson túl érdemes a csúcs alatt húzódó, mintegy 17 méter széles és 2-3 méter magas sziklaereszt is megtekinteni, illetve a szintén itt található kőfülkét. Látványos sziklaképződményeket a Magas-Bakony déli részén, Augusztintanya közelében is találunk. Túrautunk az innen induló piros négyzeten közelíti meg a pompás Szekrényes-kő magasba törő sziklatömbjét. A túra igazolókódját a Szekrényes-kő-árokban, a jelzett turistaúttól kb. 120 méterre, egy bükkfára festve találjuk. Érdemes felkeresni a bakonybéli Szent-kutat is. A Bakony karsztos jellege miatt forrásokban szegény, az egyik ilyen a nevében is árulkodó Tiszta-víz-forrás, azon kevés forrásaink egyike, amelyeket a „civilizáció ártalmai” még alig érintettek. A kiépítetlen forrásból merítéssel tudunk vizet vételezni, de legyünk körültekintők, mert fokozottan védett helyről van szó.
Forrásban lehet, hogy szegény, de barlangban annál gazdagabb a Bakony. Túramozgalmunk számos ilyen látványos képződményhez elkalauzol, köztük a hegység egyik legnevezetesebb üregéhez is, amelyet Pörgöl-barlangnak hívnak. A Bakonybéltől nem messze, a Száraz-Gerence-völgy nyugati oldalában található, 3–5 méter széles, 18 méter hosszú barlangban találták meg a Bakony első őskori leletét. Előkerült itt mészkőből faragott lószobrocska és egy vakarópenge töredéke is, de a természetjárók számára elsősorban a széles járat, illetve a mellékjáratok tetején látható cseppkőkibúvások adják az élményt és a látnivalót.
A Bakonybéltől délnyugatra található Hajszabarna-hegy oldalában nyíló, fokozottan védett üreg napjainkban denevérek menedékéül szolgál. Védelmük érdekében a barlang keskeny bejáratát ráccsal látták el, így itt csak az engedéllyel rendelkező hivatásos barlangászok leshetnek be a hegy gyomrába. Mindettől függetlenül érdemes ide ellátogatni, mert a magával ragadó sziklás hegyoldal egy igazi érintetlen vadont tár elénk. Megcsodálhatjuk a víz munkájának köszönhetően létrejött látványos Likas-kő barlangját is, amelyet a Fenyőfőtől induló zöld jelzésen érünk el. A hatnyílású üreget magában foglaló sziklatömböt tavasszal szinte teljesen ellepik a virágzó nőszirmok.
A már említett Pápalátó-kőtől nem messze, a Kakas-hegy sziklafalán egy 3 × 1,5 méteres bejáratú, tágas kőfülke rejlik. A Bejáró-barlangnak nevezett üreget a Hálóvető-völgyből induló piros barlangi jelzésen közelíthetjük meg, de sajnos ezt a látnivalót csak kívülről csodálhatjuk meg, mivel a bejáratát egy közelmúltban történt földmozgás eltorlaszolta.
A gyerekek kedvence a Likas-kő, hazánk legrégebbi írásos emlékkel bíró barlangja. Hatalmas, hét méter magas, háromszög alakú szádája egy 21 méter hosszú, 8–10 méter széles és 3–4 méter magas csarnokba vezet. Északi szegletéből egy kürtő nyílik a hegytetőre. A csarnok egy másik, nehezen járható sziklahasadékán át pedig eljuthatunk egy 7 méter hosszú folyosóra, ahonnan egy harmadik nyílás vezet a külvilágba. A régészek ebben az összesen 28 méter hosszúságú barlangban is találtak ősembertől származó maradványokat és cseréptöredékeket a környék többi barlangjához hasonlóan. Amikor a Magas-Bakony déli részén járunk, a Tör-kő-lik közel 24 méter hosszú járatához is. ellátogatunk A Középső-Hajag és a Rend-kő között levezető sárga barlangi jelzésen lehet megközelíteni a Tör-kő hatalmas dolomitsziklafalát, amelyen mintegy 6 méter magasan találjuk a több mint 2 méteres, V alakú lik nyílását. A fokozatosan szűkülő, mészbekérgezéssel borított járata 16 méter után kettéválik, majd az ágak a cseppkőmedencékben végződnek.
