Kampány a mentőmellény mellett

Bagyó Sándor közölte: nem a jogszabályokban, hanem a fejekben kívánnak változást elérni, hogy kevesebben fulladjanak vízbe.
A szervezet gyorsfelmérést végzett arról, hogy viselnek-e az emberek mentőmellényt, ha vízre szállnak. A több mint ötezer válaszoló 17 százaléka válaszolt csak igennel, ami elmarad a 21-22 százalékos világátlagtól – mondta.
A kétéves kampány célja, hogy 30 százalékra emeljék ezt az arányt – közölte Bagyó Sándor.
A kampány már a hétvégén megkezdődik Gyenesdiás, Balatonakali és Alsóörs strandjain, ahol balesetmegelőzési tanácsokat adnak, mentőmellény-bemutatót tartanak és beszélnek a természetes vizek veszélyeiről.
A kampányhoz 19 közismert ember csatlakozott mentőmellény-nagykövetnek, további 11-gyel még folynak tárgyalások, és az olimpiai csapat hazaérkezése után sportolókkal is bővülni fog a kör.
A kampány részeként jövőre ingyenesen használható mentőmellényeket helyeznek el vízparti közterületeken, kikötőkben, parti sétányokon.
Tóth Balázs, a kampány egyik ötletgazdája, a balatonlellei BL YachtClub vezetője is azt mondta, hogy nagyon kevesen viselnek mentőmellényt, sőt egyesek még a hajók levizsgáztatásához is csak kölcsönkérik azt.
Zólyomi Zsolt vízimentő megdöbbentőnek nevezte, hogy az emberek mennyire nem érzik a veszélyt.
Példaként említette, hogy sokan nem hallottak a Balaton medrében húzódó marásvonalakról, ahol váratlanul és hirtelen lesz mély a víz egy-egy szakaszon.
A meglepetés erejével szokott hatni az is, ha a rendszeresen északi irányból fújó szél néha irányt vált, és kihívássá változik kievezni a déli partra – jegyezte meg.
Tunyogi Bernadett színész, aki részt vett a Kék Szalagon, arra hívta fel a figyelmet, hogy a vitorlásversenyen mindenki viselt mentőmellényt.
Példát lehetne venni a versenyzőkről, akik mentőmellényben is gond nélkül mozogtak a hajókon – tette hozzá.