Az esemény egyben hangszerbemutató és koncert volt Drahos Béla Liszt Ferenc-díjas fuvolaművész, karmester, habilitált egyetemi tanár közreműködésével. A vendégeket Bartunek Katalin, a Csigó malom Kulturális és Művészeti Központ Alapítvány elnöke köszöntötte bemutatva az est főszereplőit.
Veisz Gábor elöljáróban elmondta, hogy a Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben című műsor a Kossuth rádió komolyzenei vetélkedője volt 1969 és 2007 között. Hétköznapokon a déli híradás után jelentkezett és Czigány György ötlete alapján jött létre. A helyszínt először a Hungária Kávéház, majd az Astoria Szálló hallja biztosította. Néha külföldről, Nagyváradról, Aradról, Pozsonyból is jelentkezett a népszerű vetélkedő. A műsorban tíz perc alatt öt zenei bejátszás hangzott el, ami után az adás előtt kisorsolt versenyzőnek kellett válaszolnia a zeneszámokkal kapcsolatos kérdésekre. A szignált Tamássy Zdenko szerezte.
A vetélkedő összesen 9725 alkalommal került adásba.
Az esten felcsendült zeneszámokkal kapcsolatban a műsorvezető és az előadóművész elmondta, hogy Bachot játszani minden nap kötelező. A szerző H-moll szonátája csendült fel az esten, valamint Händel: F-dúr szonátája szintén. Drahos Béla szerint mindegy, hogy azt valójában furulyára írták, hiszen abban a korban csak az úgynevezett csontvázat írta le a szerző. Az előadóművésznek kellett azt kidíszítenie saját fantáziája szerint.
Mint elhangzott, lehetetlen megmondani, hány fuvola szonátát alkotott Händel, de a helyes szám valahol a 0 és a nyolc között van. A szonáták egy része ugyanis eredetileg más hangszerre íródott, és voltak olyanok, amelyek a szerző tudta nélkül jelentek meg. Annyi bizonyos, hogy közülük legalább hat tartalmaz Händel által írt zenét, bár valószínűleg nem mindegyiket fuvolára szánta. Az első kérdést Veisz Gábor ezzel kapcsolatban tette fel, mi szerint melyik nagy barokk zeneszerző született még Händel és Bach mellett szintén 1685-ben? Mint kiderült, Domenico Scarlatti, aki az egytételes, csembalóra írt szonátákról lett híres.
– Mozart már a maihoz hasonló olyan fuvolára írta darabjait, amint amilyet ma is használunk, de még nem voltak rajta billentyűk. Tudnunk kell, hogy a hangszer a mai napig fejlődik – mondta Drahos Béla.
A következő kérdés az volt, hogy Mozart hány teljes fuvolaversenyt írt. Mint kiderült, kettőt.
A koncert érdekes műsorszáma Schubert: A-moll szonátája, az arpeggione volt, amely a szerző korának érdekes hangszerére, a gordonka, a cselló elődjére utal. – Rövid ideig használták az ügyetlen hangszert, amint megszületett, el is halt, ennek állít emléket ez az egyetlen nagy darab – mondta Drahos Béla. A művész elárulta, hogy érdemes a darabot mindig kicsit másként előadni, hogy aki kétszer hallja, annak számára sem legyen unalmas.
A következő kérdésre adott válaszból kiderült, hogy az arpeggione hat húros hangszer volt. A 19. század második felének fuvolaművésze és zeneszerzője, a német származású Doppler Ferenctől a Magyar fantáziát adta elő Drahos Béla. aki az esten hangszerét is bemutatta. – Abban az időben már sokat tökéletesedett a hangszer, de nem nagyon volt még magyar fúvós művész akkoriban. Ő karmester is volt, az Operaház zenekarát dirigálta. A hangszer szájrésze fémből, de a többi része akkor még fából volt. Az a hangszer, amelyen most játszom, 18 karátos aranyból készült. Korábban ébenfából ugyancsak készült fuvola, amelynek a hangját a búgó gerlicééhez hasonlították. Azért kellett ennek a mostani hangszernek aranyból készülnie, hogy ahhoz hasonlítson, ugyanakkor nagy legyen a vivő ereje, de lágyan is lehessen játszani rajta – vallotta Drahos Béla. Az utolsó kérdés arra vonatkozott, hogy ki írta az Erzsébet című operát, de a közönség soraiból erre is érkezett helyes válasz, mi szerint Erkel Ferenc. A hálás közönségnek engedve a művész ráadásképpen Gluck: Orfeusz és Euridike című operájából a Boldog lelkek táncát adta elő.
A fuvolaművészt Bajics Ágnes zongoraművész kísérte az esten. Az estet a Büttner Borászat borkóstolója zárta.
