A szentbékkállai kőtenger, meseszép körpanoráma a Csobánc tetejéről és még egy várrom is belefér a Káptalantóti-Szentbékkálla túrába, amit átlagos kondícióval bárki teljesíthet.
Vannak, akik lehangolónak érzik a késő őszi és téli erdők levéltelenségét, ám a Káptalantóti-Szentbékkálla túra látványos kilátása, várromja és páratlan geológiai formái egész évben hozzák azt az élményt, amit egy kirándulástól elvárhatunk – igazi 4 évszakos túráról van szó. Mivel A-ból B-be kirándulunk, így a legjobb, ha 2 kocsival tudunk menni, különben a tömegközlekedés és a menetrendek szépségeiről is gyűjthetünk élményt.
A túra egyébként az Országos Kéktúra nyomvonalán halad, így egyszerűen csak a fehér téglalapba festett kék jelzéseket kell követnünk. Mivel helyenként nem egyértelmű a jelzés, jó, ha van nálunk GPS is. Káptalantótit elhagyva érdemes visszanézni, szép látvány, ahogy a Tóti-hegy exkluzív hátteret ad a falunak.
Csobánc – A panoráma, amit látni kell
Aztán már nézzünk inkább előre, hiszen ott vár a Csobánc. Szőlőföldeken keresztül túrázhatunk fel a tanúhegy oldalába. Korábban néhány kilométer erejéig le kellett térni a kék jelzésről, ha fel szerettünk volna menni a Csobánc tetejére, de egy-két éve változott a nyomvonal, így már a kék jelzés visz fel a csúcsra. Egy erősebb kaptató, és a nagyobb köveken való bucskázás után meg is érkezünk túránk fénypontjához, a körpanoráma és a várrom igen erős élményt ad a hétköznapokon falak közé beszorult városlakóknak.
Belátni innen a tanúhegyeket, a Káli-medencét, a Balaton nyugati medencéjét, de a Kab-hegy, a Kőris-hegy, a Somló és még a Kőszegi-hegység sziluettjét is felfedezhetjük.
Csobánc várát a Gyulaffy család építette a 13. század második felében, 400 évig volt az ő tulajdonukban. 1699-től az Esterházyak birtokolták, majd sorsa akkor pecsételődött meg, mikor a Rákóczi-szabadságharc után a Habsburg császár felrobbantatta.
Szentbékkállai kőtenger – Az ingókő nyomában
Lecsorogva a Csobáncról egy darabig még élvezhetjük a tanúhegyek látványát, de már készülhetünk az utunk végén ránk váró szentbékkállai kőtengerre, ahol „szétszóródott” homokkőtömbök teszik különlegessé a tájat. Ezek a Pannon-tenger szélén lerakódott homokból alakultak ki, amit az itt-ott feltörő kovasavas oldatok átjártak, összecementáltak. Majd a tenger visszahúzódása után a felszínre került üledékből a puhább kőzeteket eltávolította a szél és a csapadék.
A kőtömbök közül e legkülönlegesebb az ingókő, ami már egyetlen ember súlya alatt is elmozdulhat. A kőtengertől már csak egy kisebb séta Szentbékkálla, túránk végállomása.
Nekünk 16,5 km lett a fenti túra. Ez kényelmes tempóban is 5 óra alatt teljesíthető. Legelső túrának talán egy kicsit sok, de ha valaki heti néhány alkalommal sportol valamit, akkor valószínűleg bírni fogja erőnléttel.
Molnár Rita
