Szári Zsolt, a BHN vezérigazgatója arról számolt be, hogy a pandémia és a külföldiek elmaradása miatt kedvezőtlenül indult az év a horgászturizmus számára, azonban a nyári szezon nagyon erős volt, a belföldi horgászok több területi engedélyt vásároltak, mint a korábbi években. A tavaly óta változatlan árú területi engedélyek idei értékesítéséből 15 százalékkal több bevételre számít a társaság.
Tavaly 90 ezer horgászjegyet értékesítettek, amiből 18 ezer volt éves engedély, idén a reményeik szerint megközelítik vagy elérik a 100 ezres nagyságrendet – tette hozzá a vezérigazgató. Közölte, hogy 2021-től a fonyódi és a mórichelyi tógazdaságok is a társaság birtokába kerülnek, aminek köszönhetően saját termelésű halakból tudják majd teljesíteni a balatoni haltelepítési kötelezettségeiket.
A BHN árbevétele 2019-ben először haladta meg az 1 milliárd forintot, a tervek szerint az idén meghaladja az 1,2 milliárdot. Ehhez a horgászjegy-értékesítésből származó bevétel 944 millió forinttal járul hozzá – tájékoztatott a cégvezető.
Füleky Zsolt, a Miniszterelnökség építészeti és építésügyi helyettes államtitkára a BTT ülésén elmondta, hogy még zajlik a 2018. évi területrendezési törvényhez kapcsolódó balatoni vízparti szabályozás előkészítése. Eddig a 44 tóparti település közül hattal folytattak le egyeztetéseket. Várhatóan tavasszal már sor kerülhet a tervek lakossági fórumokon történő egyeztetésére is.
Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője beszámolt az idén július 22-én, vízminőség-védelmi céllal megkezdett kotrási munkákról. Mint elmondta, Balatongyörök térségében eddig 35 ezer köbméternyi mederanyagot sikerült eltávolítani azokról a területekről, amelyek a tavaly nyárvégi algavirágzás gócpontjának számítottak. Az igazgató közölte azt is, hogy az innovációs tárca pályázatot írt ki Balaton-kutatásra 50 millió forintos kerettel, és a klímaváltozás balatoni hatásainak kutatására 70 millió forintos kerettel.
