A döntésről Nagy István agrárminiszter, a Hungarikum Bizottság budapesti ülését követő sajtótájékoztatón számolt be. Kiemelte, a mostani kormányzati ciklusban először, összességében harmincadszor ülésezett a Hungarikum Bizottság, amelyet 2012-ben a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény hívott életre. A bizottság feladata vizsgálni, hogy a felterjesztett értékek rendelkeznek-e olyan tulajdonságokkal, amelyek alapján Magyarországot, a magyarságot jeleníthetik meg.
Az agrárminiszter rámutatott: a hungarikumok, valamint az értéktárba már felvett vagy jelölt értékek kincsek – még akkor is, ha sokszor nem lehet kézbe venni vagy számszerűsíteni az értéküket -, mert kifejezik a magyar identitást, szavak nélkül mesélnek a magyarokról. A féltett kincseket megosztják a világgal, kínálják őket világszerte, például a világhírű magyar élelmiszereket és italokat, bemutatják a színházakban, koncerttermekben, vagy éppen Mohácson, Hévízen, Hollókőn, Pécsett, a Hortobágyon.
A balatonfüredi Anna-bál történelmi hagyományra visszatekintő rendezvény, az ország egyik legrégebbi bálja.
Az első Anna-bált a reformkor hajnalán, 1825-ben tartották a balatonfüredi Horváth-házban Szentgyörgyi Horváth Fülöp János leánya, Anna tiszteletére. Kevesen tudják azonban, hogy lányának valódi neve nem Anna, hanem Krisztina volt. A bál tehát nem a kisasszonyhoz, hanem magához az Anna-naphoz kötődött. A hagyomány szerint e bálon ismerte meg Krisztina későbbi férjét, a nála hat esztendővel idősebb Kiss Ernőt.
A Szentgyörgyi Horváth család fontos szerepet játszott a reformkori Balatonfüred társadalmi életében. Házukban olyan híres személyiségek szálltak meg, mint Vörösmarty Mihály, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos és Deák Ferenc.
A világháborúk alatt és közben a bál veszített jelentőségéből, aztán 1954-ben rendezték meg újból az Anna-bált, majd 1957-től a felújított egykori Kúrszalon, a későbbi SZOT Szanatórium (ma Anna Grand Hotel) színházterme adott otthont, immár ismét évenkénti rendszerességgel a bálnak. A hagyomány szerint Eris aranyalmájával jutalmazzák a bál királynőjét, a két udvarhölgy pedig Rotschild illetve Aponyi mintával díszített herendi vázát kap ajándékba.
A bálon és kísérőrendezvényein, mint például a Krúdy Gyula novellájára alapuló balatoni szívhalászaton, amikor is egy hajó fedélzetéről a vízbe dobott fa-szíveket kell kihalászni a hullámok közül, most már évek óta több ezren vesznek részt.
