A vitorlás szezon is színesebb lehetne, hiszen az egyik alapelem, a szél ősszel jóval kiszámíthatóbb és kedvezőbbek a feltételek úgy a vízen, mint a parton – állítja Hagemann László (Hagi), az alsóörsi kikötő vezetője.
Tovább görgetve a gondolatot, úgy véli: szeptemberben, októberben iskolai bajnokságokat, diákolimpiát lehetne rendezni, vagy csak az erdei iskolák mintájára vízparti iskolákat. – „Ausztriában az „elemi” iskolában, minden gyermeket felvisznek a hegyre, megtanítják síelni is, ami ott az alaptanterv része. Nálunk a vízpartokon lehetne tanítani a vízen tartózkodás elemi szabályait, alapjait. Hazánkban a folyóinkon több mint ezer kilométer a hajózható vízi út, és csaknem további ezer négyzetkilométer a hajózásra alkalmas tavaink vízfelülete. Ki kell mozdítani a gyermeket az interaktív tábla mellől a szabadba, a pedagógusnak, az edzőnek egy másik alternatívát kell kínálnia a virtuális világ mellé. Ha például az iskolai őszi szünet korábban lenne, akkor a gyermek és ifjúsági bajnokságokat is ebben az időszakban bonyolíthatnánk.”
Hagemann László elmondta: több példa is volt már arra, hogy olyan hajóosztálynak, „bérrendezésben” a Balatonon zajlott egy-egy jelentősebb nemzetközi versenye vagy Európa Bajnoksága, melynek hazánkban nincs is képviselője, osztályszövetsége. – „Nálunk jóval alacsonyabbak a szervezés és versenyrendezés költségei, mint mondjuk a Genfi-, a Bodeni- vagy a Garda-tavon, másrészt a magyar rendezők, valamint a rendező klubok professzionálisan és magas szinten értik a feladataikat. Harmadrészt, de nem utolsósorban, a Balaton tökéletesen alkalmas helyszíne a nagyobb és hosszabb távú versenynek is! Közép-Európa legnagyobb tava, a korábban említett három neves tó nautikai szempontból a „Magyar Tenger” után következik. Ehhez képest a Kékszalagon, ami a legnagyobb nyári túraverseny, elenyészően kevés a külföldi induló, a résztvevők számának csupán 2-3 százaléka külföldi versenyző, ez a 600 körüli nevezett hajóból általában csupán 10-15 egységet jelent.”
Május elejétől október végéig minden hétvégén, olykor több vízterületen, településen van vitorlásverseny. Népszerűbbek és több résztvevőt vonzanak az úgynevezett túraversenyek, melyek nagyobb és színesebb útvonalon zajlanak, több partmenti települést érintenek, valamint a kevesebb versenytapasztalattal, versenyzői múlttal rendelkezők részére is élménydús programot kínálnak. A viszonylag kis területen zajló és nagyobb felkészültséget, egyforma hajókat igénylő „pályaversenyek” kevesebb hajót vonzanak. Idén, már csak egy nagyobb (ahol akár 200 hajó is rajthoz áll) túraverseny lesz a Balatonon: a szeptemberi Szüreti Regatta, amely hagyományosan Alsóörsről indul.
Nyaralás vagy vitorlázás?
A túraversenyeken kívül az úgynevezett egységes tervezésű, teljesen egyforma One-Design (OD) osztályokban lesz még egy-egy jelentősebb hazai verseny és a szezonzáró megmérettetés, így jellemzően már csak a hétvégékre korlátozódik a vitorlásforgalom. Pedig az ősz a túravitorlázás legszebb időszaka… A külföldiek közül is csak azok maradnak, akik ingatlant vásároltak vagy egyéb módon kötődnek a Balatonhoz. Régebben a Balatonon sok osztrák és német nyugdíjas a hajójában lakott, és ha kedve támadt, áthajózott Keszthelyre – Hévíz, Kehida onnan már csak egy kőhajítás. Ez napjainkra már kevésbé jellemző, de Hagi szerint a tó nyugati végein fekvő kikötők nyitása a gyógy- és fürdőturizmus felé és egy kis marketing ismét vonzóvá tehetné a Keszthelyi medencét. – „Természetesen nem csak a külföldi, hanem a hazai hajósok szempontjából is sok előnnyel járna. Adott esetben egy nagyobb hajó többet érhet, mint egy nyaraló, manapság egyre jellemzőbb, hogy az emberek vitorlázás helyett inkább csak nyaralnak a hajójukon. Az ingatlanárak emelkedése miatt olcsóbb lett hajót vásárolni és fenntartani, valamint egy jó marinában kikötni, ahol az átlagnál jobb az infrastruktúra és a háttérben egy bástyaként ott egy jó wellness szálloda, ahol minden tekintetben adottak a minőségi szolgáltatások.”
A versenyhajó bérlésé a jövő
A nemzetközi vizekre visszatérve: külföldön általános szokás, hogy valaki beszáll az autójába vagy felszáll a repülőre, és egy másik országban vagy kontinensen landolva akár ugyanabba a hajóba is beülhet, amibe otthon. Hagemann László azt mondja: nálunk is szükség lenne arra, hogy OD versenyhajót, sportosabb túrahajót bérelhessen az, aki szeretne. A hajóbérlés iránt egyébként is egyre nő a kereslet, és míg 20-25 évvel ezelőtt szinte alig volt itthon jó minőségű bérbe vehető hajó, 10-11 méternél hosszabb tengeri hajót pedig még egy tanfolyamra sem lehetett szerezni, ma már gyakorlatilag majdnem azok a típusok bérelhetők a Balatonon is, mint például az Adrián. – „A hajó bérlése adott esetben megfizethetőbb is, mint egy sajátot tartani, ha valaki csak legfeljebb 4-5 hetet tud évente vitorlázással tölteni. 40-50 hajón töltött nap fölött viszont a saját hajó már egyértelműen kifizetődőbb”.
A bérléshez csak hajóvezetői engedély szükséges, de a biztonságos közlekedéshez fontos tényező lenne a gyakorlati tudás is, valamint a hajók kifogástalan műszaki állapota. A külföldről behozott, használt vagy újrahasznosított hajók nagy része a tengeren kiöregedett bérhajó, vagy a 70-es évek letűnt modelljei, ezért életkoruk és műszaki állapotuk miatt fontos tüzetesen átnézni ezeket. A bérlés egyébként sem veszélytelen, sokan nem tudják felmérni azt, hogy mire képesek, hol vannak a határaik.
A hajózás biztonságával cikkünk második részében részletesen foglalkozunk. Folytatjuk!
Egy kis nosztalgia:
Ilyen volt a Balatonon hajózni 100 éve. Nincs már ember, aki emlékezne a 20. század eleji Balatonra. A beépítetlen partokra, a fürdőző tehéncsordákra, vagy a gőzhajókra.
A Közlekedési Múzeum és a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) által közzétett 100 éves fotókon azonban megismerhetjük a múltat az archív anyagoknak köszönhetően.
A kb. 60 darabos digitalizált gyűjteményt itt lehet lapozgatni.
