Az első világháború után bevezetett repülési tilalom 1922-ben szűnt meg, ekkor jött létre az Aero-Express Rt., mely a hidroplánokat üzemeltette. A magyar polgári légitársaság kizárólagos engedélyt kapott több nemzetközi útvonalra, Magyarországon pedig a Balaton és a Duna körüli hidroplánozásra, valamint a Budapest és Balaton közötti repülőútra – írja a g7.
A kezdetekben húszperces budapesti sétarepüléseket kínáltak, egy út ekkoriban fejenként 6000 koronába került. Ez nagyjából négy kilogramm sertéshús árának felelt meg. Az olcsó jegyárak oka a magas állami támogatás volt. Ennek többek között az volt a feltétele, hogy a viteldíjak nem lehettek magasabbak, mint egy gyorsvonat első osztályára szóló jegyár kétszerese.
Egy halálos baleset után a rendőrség egy időre betiltotta a hidropánok repülését, majd 1923 nyarán elindultak a Budapest-Balaton járatok. Budapestről Siófokra igény szerint jártak a hidroplánok, a Balatont pedig menetrendszerű gépekkel lehetett körberepülni.A téma már említett kutatója, Varga Sándor cikke szerint a hidroplánok reggel mintegy 40 perc alatt értek Siófokra, majd este tértek vissza Budapestre. Napközben pedig menetrend szerint repültek Siófok, Balatonalmádi, Balatonfüred és Balatonföldvár között (egy idő után a Balatonnál is állandóan állomásoztak hidroplánok).