Erős szezonra számítanak

Juhász Szabolcs ismertette, az év első négy hónapjában országosan 15 százalékkal, a Balatonnál 12 százalékkal nőtt a külföldi vendégéjszakák száma az előző év hasonló időszakához képest. Az üdülőrégióban a belföldi vendégéjszakaszám Veszprémben, Tapolcán és Siófokon emelkedett a legjelentősebben – tette hozzá, és megjegyezte, hogy a kilátások is jók.
Az igazgató az év legfontosabb szakmai feladatának nevezte az online pénztárgépet alkalmazó, illetve jeggyel látogatható vendéglátóegységek és a turisztikai attrakciók csatlakozását a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz (NTAK). A tesztidőszak már zajlik, július elsejétől pedig kötelezővé válik a csatlakozás – tette hozzá. A szálláshelyek 2019-ben kezdték meg az adatszolgáltatást az Európában egyedülálló rendszerbe; a digitális átállás folyamatát az MTÜ számos eszközzel segíti – hangsúlyozta.
Bóka István, a BFT társelnöke azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a kisvállalkozók és éttermes vállalkozók körében nagy a félelem és bizonytalanság új adminisztrációs teher miatt, ezért úgy vélte, ” július elsejei bevezetése nem biztos, hogy sok helyen megugorható”. Czunyiné Bertalan Judit, Északnyugat-Magyarország fejlesztési kormánybiztosa, a BFT társelnöke is aggodalmának adott hangot. Elismerően beszélt ugyan a NTAK eddigi eredményeiről, ugyanakkor attól tartott, hogy a koronavírus-járvány és a rezsiválság után az új kötelezettség miatt sok mikrovállalkozás is megszűnhet. Petróczi Imre, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatóhelyettese pedig jelezte, számukra több okból is nehézséggel jár az új kötelezettség teljesítése. Példaként említette, hogy megváltozott a turisztikai attrakció definíciója. Ide tartozik már egy túravezetés is, amelynek során nem lehet egyidejű adatszolgáltatást végezni, ha éppen nincs térerő – fejtette ki.
Fekete Tamás, a Balatoni Turizmus Szövetség alelnöke szerint a félelmeket leginkább az információhiány okozza. Javasolta a balatoni vállalkozások számára, hogy keressék fel a Tourinform irodákat, ahol képzett kollégák segítik a vállalkozókat.
Beszélt arról is, hogy idén tizedik alkalommal rendezik meg a Nyitott Balaton akciót, amelynek célja a több évszakos Balaton kommunikálása, és a balatoni vállalkozások segítése. A tavaszi és az őszi szezon kiemelt témája az aktív turizmus és a gasztronómia – tette hozzá. Említést tett arról is, hogy pénteken választják meg a Balaton fagyiját Gyenesdiáson.
Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője elmondta, hogy a Balaton átlagos vízállása az elmúlt napokban 5 centimétert emelkedett, jelenleg 115 centiméter. A hathónapos előrejelzések alapján, figyelembe véve a szélsőséges csapadék-viszonyok lehetőségét is, augusztusra 90-105 centiméter közötti vízállás valószínűsíthető, ami jóval kedvezőbb a tavalyinál – tette hozzá.
Kiemelte, hogy a Balatonnál jelenleg zajló 4 Kehop pályázat összértéke csaknem 26 milliárd forint. “Soha nem volt ekkora vízgazdálkodási célú fejlesztés a térségben” – fogalmazott, ugyanakkor megjegyezte, hogy az új fejlesztési ciklus Kehop Plusz pályázataiba egy balatoni fejlesztés se került be, csökkentek a források, pedig még sok a megoldandó feladat.
Csonki István arról is beszámolt, hogy komoly problémát okoznak a Balatonban lévő viziállás-roncsok, horgászkarók, illegális stégek, valamint a veszteglés rossz értelmezése. A veszteglő hajók kikötéséhez a legváltozatosabb dolgokat dobják a tóba, majd felejtik ott, és rejt még a víz sporteszközöket és kishajóroncsokat is. Ezek veszélyt jelenthetnek, miközben korlátozottak a vízügy lehetőségei az eltávolításukra, ezért várják a tóparti önkormányzatok, horgászegyesületek és a vízipolgárőrség további együttműködését a tavaly elkezdett összefogás folytatására – hangsúlyozta.
Jamrik Péter a BFT Közbiztonsági Testületének elnöke beszámolt arról, kezdeményezik azt is, hogy a légirendészet rendszeres nyári járőrözései közben több felvételt készítsen a veszteglő hajókról, továbbá egy búvárszolgálat segítségével támogassák a vízügy azon törekvését, hogy a víz alatti tárgyakat mielőbb felderíthessék és eltávolíthassák a tóból.
Kling Zoltán, a Belügyminisztérium főosztályvezetője kérdésre válaszolva számolt be arról, hogy nem kapott támogatást az a tavalyi előterjesztés, amely 100 ezer köbméter balatoni mederiszap eltávolításáról szólt, és amelynek forrásigénye valamivel több mint 2 milliárd forint lett volna. “Minden évben szeretnénk tervezni ekkora mennyiségű kotrást, ekkora forrásigénnyel, de a döntés nem mindig kedvező” – fogalmazott.