Balaton Televízió – A balatoni élmény portál!

2024. május 12., vasárnap

Csak elméletben megy a szelektív hulladékgyűjtés

A résztvevők válaszai alapján 10-ből 9-en szelektíven gyűjtik a papír hulladékot, a tejes és gyümölcsleves
dobozok szelektív gyűjtése mégsem éri el az EU-s átlag felét.
Az Italos Karton Egyesülés 2016 után most, 2020 júniusában ismét felmérte a lakosság szelektív
hulladékgyűjtési szokásait egy több mint 600 fős online kérdőív formájában, melyet az egyesülés saját
Facebook oldalán tett közzé. A felmérés célja a lakossági szelektív hulladékgyűjtési program javítása és
a környezettudatos vásárlási szokások feltérképezése volt. A kérdőívből kiderült, hogy a 25-55 év közötti
korosztálynál a legjellemzőbb a szelektív hulladékgyűjtés, de az 56 év felettiek számára is fontos ez a
téma. A válaszadók 61%-a vidéki megyeszékhelyen, illetve településen, 17%-a pedig a fővárosban él.

A környezettudatos hozzáállás az elmúlt években egyre jelentősebb a magyar társadalomban. A
felmérésből kiderül, hogy lakosság nagy százalékban tudatosan választ olyan terméket vásárlásai során,
melyek csomagolása legalább 30%-ban valamilyen újrahasznosított anyagból készültek. Többek között
arra is kíváncsi volt az egyesülés, hogy a környezettudatosság jegyében mennyivel lennének hajlandóak
többet fizetni a már kedvelt termékekért újrahasznosított csomagolásban. A megkérdezettek 65%-a
áldozna több pénzt azért, hogy ezeknek a termékeknek a vásárlásával csökkentse ökológiai lábnyomát.
Igaz, hogy ez az összeg csupán 10%-kal több, de a szándék már meg van.
A hazai háztartások 41%-ánál hetente több mint 3 italos kartondoboz keletkezik, sőt a felmérésben
szereplő családok közel 15%-ánál ez a szám meghaladja az ötöt, 26 válaszadó esetében pedig a 10
dobozt is. Az italos kartondobozok értékes újrapapír alapanyagok, melyek visszagyűjtésével évente
megközelítőleg 38.000 fát menthetnénk meg a kivágástól. Az ügyfontosságát mutatja, hogy az EU átlag
49%, míg hazánkban csupán 20%-át gyűjtik szelektíven ennek a csomagolási hulladéknak és az elmúlt
években, hazánkban ez a szám csak stagnál.

Honnan tudják, hogyan kell?
Legfőbb információforrásnak az internet és a szelektív gyűjtőedényeken található tájékoztató matricák
számítanak. A felmérésen résztvevők válaszaiból kiderül, hogy a gyűjtést alapvetően a környezetvédelmi
attitűd és a környezettudatos hozzáállás is befolyásolja. A válaszadók 20%-a már gyermekkorában
megtanulta, ennél fogva számukra természetes az újrahasznosítható hulladékok helyes gyűjtése. Ehhez
hozzá tartozik az iskolai edukáció, a család és az ismerősök jó példájának követése is. Annak ellenére,
hogy a lakosság egyre nagyobb százaléka gyűjti szelektíven a hulladékot, a kitöltők 31%-ának még
mindig nincs lehetőség a munkahelyén vagy az iskolájában erre.

Még mindig vannak ismeretlen fogalmak
A lakosság közel 20%-a továbbra sincs tisztában azzal, pontosan mi lesz a sorsa a szelektíven gyűjtött
hulladékoknak. A begyűjtést követően válogatásra kerülnek és csak aztán újra hasznosításra. Ez történik
a tejes és gyümölcsleves dobozokkal is és csak a válogatást követően kerülhetnek a papírgyárba, ahol
megkezdődik a feldolgozásuk, vagy is az újrapapír gyártása. Bár hazánkban a házhoz menő szelektív
hulladékgyűjtés a legelterjedtebb, a kijelölt hulladékudvarokba mi magunk is ingyenesen leadhatjuk a
háztartásban keletkezett újrahasznosítható és egyéb speciális hulladékot. A felmérésből az is kiderül,
hogy a lakosság nem igazán ismeri és használja a hulladék udvarokat.

A bizalomhoz információ kell
„Örömmel látjuk, hogy az elmúlt négy évben növekedett a környezettudatos hozzáállás a lakosság
körében. Ideje, hogy ez a tetteinkben is megmutatkozzon, és az italos karton szelektív gyűjtésén van még
mit dolgozni. Gondoljunk bele, egy egyszerű mozdulattal sokat tehetünk a környezetünk védelméért. Az
üres dobozokat laposra tapossuk, visszacsavarjuk a kupakot, majd a lakóhelyünktől függően a szelektív
gyűjtőedénybe, vagy a szelektív gyűjtőzsákba tesszük” – mondta Baka Éva, az IKSZ ügyvezető
igazgatója. „Egyesülésünk továbbra is folytatja a szelektív gyűjtéssel kapcsolatos ismeretterjesztő és
környezetvédelmi akcióit, de a cselekvés mindenkinek a saját felelőssége” – tette hozzá az ügyvezető
igazgató asszony.
A válaszadók 38%-ánál továbbra sem népszerű az italos kartondobozok szelektív gyűjtése, melynek
egyik oka az információk hiánya. Mivel Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtés módja régiónként
eltérő, a lakosságnak folyamatos tájékoztatásra van szüksége a lakóhelyéhez tartozó szolgáltatókról és a
szelektív gyűjtési lehetőségeiről. A hiteles és pontos tájékoztatás egy módja lehet továbbá a
szemléletformáló programok bevezetése.

Oszd meg ismerőseiddel!

Share on facebook
Share on twitter
Share on pinterest
Share on email

Neked ajánljuk még!

Felül kell vizsgálni a nádgazdálkodást

Az OVF tájékoztatása szerint a Balatont kezelő Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság költségvetésében a korábbi évekhez hasonlóan, bruttó 3 millió forintot tudtak elkülöníteni nádaratásra, amit pályázat útján vállalkozókkal

tovább olvasom »

Szólj hozzá!