A világhírű film alapján készült színpadi játék hűen követi az eredeti mű cselekményét, a II. világháború után utcára került, árván maradt gyerekek kálváriáját. A kivetettekkel, a hátrányos helyzetűekkel, az etnikailag másokkal, a megváltozott világban önmagukat keresőkkel szolidaritást vállaló, a humánum alapértékeit felmutató, a művészet, a zene megváltó erejében hívő, az együttérző és befogadó szeretet erejét sugárzó alapmű messze túlmutat a konkrét alaphelyzeten, és a magyar európaiság nagy erejű megfogalmazását adja.

A mű tartalmi gazdagságát erősíteni szándékozik a színpadkép is. Egy forgó, romos, egykori értékeket őrző építmény képezi a játék centrumát, áttört falaival állandóan sejteti a konkrét történések mögöttes tartalmait.

E centrum körül bolygóként keringnek a sok konkrét helyszínt jelölő tárgyak, egymást váltva, néha szándékosan összeérve, létünk, kiszolgáltatottságunk örök körforgását, időnk, tereink relativitását felmutatva.