A politikus emlékeztetett: a Balatonon 2013 óta tilos a kereskedelmi célú halászat.
Emiatt a vendéglátóhelyeken felszolgált halételek a balatoninál gyengébb minőségű, jobb esetben hazai halgazdaságokból származó, rosszabb esetben fagyasztott állapotban importált halból készülnek – mondta.
Ez rendkívül problémás, mert megtéveszti a fogyasztókat, akik elesnek attól, hogy megtudják, milyen ízvilágot képvisel a valódi balatoni hal – fogalmazott Steinmetz Ádám.
Közölte: a balatoni hal egészséges, ízletes, jelentős gasztronómiai értékkel bíró biotermék, amely hozzájárulhat a turizmus fejlesztéséhez és a még mindig alacsony, személyenkénti 6,5 kilogrammos átlagos éves hazai halfogyasztás növeléséhez.
Steinmetz Ádám úgy vélte, megoldást jelentene, ha a horgászok átadhatnák a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt.-nek továbbértékesítésre a napi limiten felül fogott halat, ha szerződött balatoni vendéglátóhelyekhez kerülnének az ökológiai céllal szelektív halászattal fogott halak, valamint, ha a vendéglátók a falusi vendégasztal-szolgáltatás keretében elkészíthetnék és felszolgálhatnák vendégeiknek a Balatonból fogott halukat.
“Ezek a javaslatok a horgásztársadalom érdekeinek sérelme nélkül megvalósíthatók” – jegyezte meg.
Az ellenzéki politikus az MTI érdeklődésére elmondta, szeretné ha ez az ügy legkésőbb szeptemberben napirendre kerülne a parlament mezőgazdasági bizottságában.
Emellett kikéri Nagy István agrárminiszter véleményét és konzultációt kíván folytatni Szári Zsolttal, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatójával.
Steinmetz Ádám rámutatott, hogy a probléma kezelésének szükségességét a kormányzat is felismerte. A képviselő előremutatónak nevezte az agrártárca és a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. alkotta konzorciumnak az Európai Unióhoz beterjesztett kérelmét, amelynek eredményeként védjegyet kaphat a balatoni és a Balaton melletti tógazdaságokból származó hal.
/MTI/
