A Krisna völgyben jártam, és ettem - Balaton Televízió hírportál

A Krisna völgyben jártam, és ettem

Úgy hozta a jó sorsom, hogy egy egész délutánt tölthettem a csodás Krisna Völgyben, Somogyvámoson.

Rengeteg új inger, csodás őszi természet, kacagó gyermekek, és természetesen, mosolygós asszonyok vártak a konyhában.

A Völgyben lakók a vegetáriánus életmódot követik.

Ha meghalljuk azt a szót, hogy vegetáriánus, rögtön a húsmentes, teljesen növényi alapú étrendre gondolunk. De nem mindig van ez így. Például vendéglátóim fogyasztanak tejtermékeket, viszont tojást nem esznek, így nem tudjuk őket sem lakto-ovo vegetáriánusoknak, sem vegánoknak nevezni. Az étrend követői a húst, növényi fehérjékkel helyettesítik. Vacsorát készítettünk indiai módon, sok-sok fűszerrel, fatüzeléses tűzhelyen, nagy vidámság közepette.

Először is, a fűszerek jó 80 százalékát nem ismertem. Másodjára, teljesen más főzési technikákat használnak, mint amilyet az európai konyha. Harmadjára, úgy jól laktam, mint a duda.

Gyúrhattam purit, ami egy lepénykenyér és ghi-ben (tisztított vajban) sütöttünk ki. Készítettünk karfiolt bundában, fűszerkeverékbe forgatva, alma chutnei-t , jó féle chillivel, egy finom főételt, ami rakott zöldségekből állt és nem tepsiben, hanem lábasban főztek, aztán picit megkapatva tálaltak. Volt a tányéromon töltött keserű uborka is, mert az indiai kultúra szerint az étkezést a keserű ízzel kell kezdeni. Nagyon nem éreztem keserűnek, de meg nem mondtam volna, hogy almával van töltve.

A Krisna Völgyben a háziasszonyok naponta többször is főznek, sőt, nálunk jellemzően a reggeli is főtt, meleg étel. A kész ételt azonnal, frissen tálalják, a menük általában több, akár 5-6 fogásból állnak, figyelve arra, hogy az ételekben a különféle színek, aromák, illatok, ízek, harmonizáljanak egymással. Náluk a cél, hogy az egyes étkezések alkalmával, az ember minden érzékszervének élvezetet nyújtson a jól összeállított menü. Így mindig van valami, ami csípős, édes, savanyú, keserű a tányéron, amit harmonikusan rendeznek el, így szép a szemnek. Illatos, hogy kényeztesse az orrot, és bekapcsolódik a tapintás is, hisz a Völgyben élők jellemzően kézzel esznek. Minden nap készítenek dahl-t, ami egy szárazhüvelyesekből készült fűszeres étel, általában leves.

Talán jól össze tudtam foglalni az ott hallottakat és tapasztaltakat, de ami a legfontosabb, hogy nagyon jól éreztem magam, mindenki szeretettel, fenntartások nélkül fogadott és minden csodálkozó kérdésemre készségesen válaszoltak.

Jöjjön akkor a recept, a puri, amit bárki elkészíthet a saját konyhájában is.

Hozzávalók:

25 dkg teljes kiőrlésű liszt,

10 dkg fehér liszt,

1/2 kk só,

1 ek ghí (tisztított vaj) vagy olaj,

1,75 dl meleg víz,

ghí (tisztított vaj) vagy növényi olaj a sütéshez

A sót és a kétfajta lisztet elkeverjük, majd elmorzsoljuk benne a vajat vagy a ghít. Lassan hozzáadjuk a vizet. Vajas kézzel 5-8 percig gyúrjuk. Fényes, kemény tésztát kapunk.

A tésztát gombócokra osztjuk és apró lepényeket sodrunk belőlük. A forró zsiradékban süssük ki, akkor jó, ha felfúvódik, ekkor fordítsuk meg, és kb. fél perc után szalvétára, vagy papírtörlőre szedve már el is készültünk a finom, ropogós lepénykenyérrel.