A közelmúlt algainváziója is megmutatta, hogy nem halogatható tovább a Balaton kutatásának az eddigieknél komplexebb, átfogó megújítása – figyelmeztet a Nemzeti Víztudományi Program irányító testülete az MTI-hez eljuttatott közleményében.
A kutatók közleményükben megjegyezték, hogy három évvel ezelőtt a Nemzeti Víztudományi Program keretében összeállt egy kutatógárda a Balaton-kutatásra. Hosszú távú projekt beindítására készülve elkészítettek egy újszerű eredményeket hozó mintatanulmányt is. Végül a kutatási program pénz hiányában nem indulhatott el.
Felidézik, hogy korábban a 1970-es években tapasztaltak a Balatonban komolyabb eutrofizációt (a vízben a növények elszaporodását). Az intézkedéseknek köszönhetően a tó növényi tápanyagterhelése az 1990-es évek második felére megfeleződött, amit a vízminőség javulása csak többéves késéssel követett. Ezt követően a 2002-2003 közötti időszak hozott új kihívást a rendkívül alacsony vízállás miatt, ám az előzetes várakozásokkal ellentétben az nem okozott vízminőségi gondokat, sőt a helyi élővilág erre rendkívül pozitív módon reagált.
Az idei algásodásról a közlemény azt írja, a tó a biomassza koncentrációja meghaladta a 300 mg/köbmétert, amely az eddigi legmagasabb mért érték a Balatonban. Másfélszerese az 1982-ben, az eutrofizálódás csúcspontján megfigyelt tóközepi adatnak.
A jelenlegi vízminőségi mérések nem biztosítanak megfelelő adatokat ahhoz, hogy a jelenség lefolyását és kiterjedését megállapítsák. A fajösszetétel alapján az egyetlen bizonyosság, hogy az algák nem kívülről érkeztek a tóba – szögezik le a kutatók, valószínű forrásának az üledékből érkező belső terhelést megnevezve.
A kiváltó okok azonban még nem ismertek, így az sem tudható, hogy mekkora volt a vízminőségi probléma valós léptéke, és az sem, hogy egyszeri, ritka extrém eseményről volt szó, vagy olyan rejtve maradt trendszerű változások zajlottak a tóban, amelyek rendszeresen okozhatnak ilyen túlalgásodást – hívják fel a figyelmet.
/MTI/
