A rendezvény nagy sikerét az is jelezte, hogy új helyszínen várta az ide látogatókat, mivel a korábbit – a kolbászgyúrók megnövekedett száma miatt – már kinőtte.
Ricza Lajos, az esemény szervezője a helyszínen elmondta, hogy négy évvel ezelőtt, csak baráti társaságának rendezett egy kis télűző kolbász gyúrást, ami aztán mára igazi kulináris élménnyé nőtte ki magát. Korábban csak a helyi közösség, később a szomszéd településekről, mára már Nógrádból is érkeztek csapatok a megmérettetésre.
Arra kérdésre, hogy milyen a jó kolbász, minden csapatnál egybehangzó volt a válasz: az, amit ők készítenek.
Persze mindenki a saját, jól bevált kolbászkészítési receptjére esküszik.
A receptúrák általában apáról, fiúra szállnak, viszont a nagy, neves kolbász-, és szalámi készítő manufaktúráknál a titkos recepteket csakis a mesterek ismerik. Végeztem egy kis közvélemény kutatást a helyszínen arról, hogy a kolbász csípősen, vagy csemegén-e az igazi. Ahány embert kérdeztem, annyiféle választ kaptam, így meg kellett állapítanom azt a tényt, hogy a kolbász így is, úgy is finom.
Most jöjjön egy kis kolbász történelem:
A kolbász – kalbász, kóbász, kubász – tisztára mosott bélbe/műbélbe töltött, apróra vágott, vagy darált húsból, és 25-35 százalékos zsiradékanyag szalonna hozzáadásával készült, sóval, fűszerpaprikával és egyéb fűszerekkel készült húskészítmény.
Elnevezése az ótörökből került Európába, ahol a aqalbuz szó harapást, falatot jelent.
A hazai kolbász mai lényegét a magyar ételkultúra és hagyomány alakította ki, ezért lényegesen különbözik más népek kolbászféleségeitől.
Hazánkban a leghíresebb kolbász készítők Békéscsabáról valók, így feltétlen meg kell említenünk Krajcsó Pál nevét, aki a 2000-es Csabai Kolbászfesztivál fő- és életműdíjasa.
Az ő receptje került Ópusztaszerre, ahol majd 2050-ben fogják ünnepélyes kereteken belül felbontani.
Néhány tipp, jó tanács a kolbászkészítéshez:
- Kilónként 2 dkg édes, és 1 dkg csípős paprikát használjunk, így lesz kellemesen csípős
- Igyekezünk nagyobb súlyú, érettebb húsú sertésből nyert húst szerezni, minimum 150-160 kg-t., ebből lesz igazi a kolbász.
- Ne használjunk bolti paprikát, inkább keressünk termelőit, mert csak attól lesz igazi színe és íze a kolbásznak.
- Töltsünk vékonybélbe és vastagbélbe is, mert hiába ugyanaz a töltő anyag, de a végeredmény mégis más lesz, további előny még, hogy a vastag kolbász lassabban szikkad, tovább lesz jó állagú.
- Füstöléshez keressünk hozzáértőt, hisz ez az egyik legfontosabb munkafolyamat a tökéletes végeredményhez.
- Ne ijedjünk meg, ha a frissen elkészült és megsütött kolbász csípősebb, mint szeretnénk, hisz az idő előrehaladtával veszít erejéből.
- A friss kolbászhúsból vegyünk ki egy keveset és készítsük belőle töltött káposztát, vagy fasírtot, mindenki hálás lesz érte, hisz ebből a legfinomabb.
