Folytatni kell az együttműködést

Navracsics Tibor elmondta: Veszprém és a térség közös felelőssége az, hogy sikeresen hasznosítsák az eddig elért eredményeket.
A miniszter kiemelte: térben és időben az ilyenkor megszokottnál tágabb kereteket határoztak meg az EKF programra: miután az Országgyűlés elfogadta a rendezésről szóló törvényt, a kormány 2020-tól a programsorozat mellett a felkészülés éveire is biztosított forrásokat, emellett bevonták a térség más településeit is.
Az EKF-program célja volt egyrészt a régió európai hírnevének erősítése, de egy területfejlesztési programot is elindítottak. Ennek célja az volt, hogy a kultúrára és a kreatív iparra építve olyan gazdasági modellt alakítsanak ki, amely hangsúlyosan jelenhet meg a térség gazdasági profiljában – jelezte Navracsics Tibor.
A 2023-as év programjait értékelve Porga Gyula (Fidesz-KDNP), Veszprém polgármestere ismertette: a régióban több mint 3500 rendezvényt szerveztek, és csak Veszprém belvárosában több mint másfél millió látogató járt, a külföldi vendégek számát pedig 17 százalékkal tudták növelni a városban.
A polgármester hangsúlyozta: az EKF programot eszközként fogták fel, amelynek sikere hozzájárul a városfejlesztési stratégiában megfogalmazott célokhoz, hogy Veszprém élhetőséget tekintve kategóriájában az európai elithez tudjon csatlakozni.
Végig szem előtt tartották a fenntarthatóságot, csak olyan beruházásokba vágtak bele, amelyek hosszú távon is a térséget szolgálják. Ilyen volt az Acticity tánc- és mozgásművészeti központ létrehozása, valamint annak szomszédságában a Pannon Egyetem kampuszának és a Laczkó Dezső Múzeum épületének megújítása, vagy a várban a Foton audiovizuális centrum kialakítása.
Porga Gyula úgy fogalmazott “nem kapcsoljuk le a villanyt”, az EKF alatt megkedvelt rendezvények – például februárban a Holtszezon, vagy nyáron a Magyar Mozgókép Fesztivál – beépülnek a városi programnaptárba.
Emellett az építkezések sem állnak le – jegyezte meg a polgármester, utalva arra, hogy idén is több új kulturális helyszínnel bővül a város.
Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója ismertette: a több mint 3500 program 52 százalékát Veszprémben, 48 százalékát a régióban rendezték, és 45 százalékukban a zene volt a középpontban, igazodva ahhoz, hogy a vármegyeszékhely az UNESCO zene városa címét is elnyerte.
A programok megvalósítása során több mint 500 partnerrel működtek együtt, amelyek közt nemzetközi szervezetek és 45 lakosú kistelepülés is volt. Mintegy 40 országból fogadtak delegációt, és a nemzetközi sajtóvisszhang is erős volt: ezernél is több cikk jelent meg a Veszprém-Balaton EKF-programról 45 országban – ismertette.