Balaton Televízió – A balatoni élmény portál!

2025. augusztus 22., péntek

Kirándulj az Öreg-Bakonyba!

A Bakony legvadregényesebb része az Öreg-Bakony, azaz Magas-Bakony, amely kiváló túratipp. A varázslatos vidék bebarangolására elég egy-két nap, hazánk természeti kincsekben gazdag és páratlan területe ez.
A 110 fából álló, 200 éves hársfasoron, a mintegy 30 fajból álló juharfagyűjteményen túl több botanikai kuriózumot is láthatunk, mint például a kék virágú kínai császárfa vagy az amuri parásfa. Amennyiben hazánk legmagasabban fekvő élőfa-gyűjteményét épp zárva találjuk, túránkat az egész évben nyitva tartó Bakonyi Természettudományi Múzeum látogatásával is igazolhatjuk.

Bakonybélben az erdészeti és védett természeti értékeket bemutató Bakonyi Erdők Házában közelebbről is megismerkedhetünk a környék földtörténeti múltjával, az itt élő emberek már-már elfeledett mesterségeivel, az erdő élővilágával. A településen számos más attrakciót is találunk, köztük az egyik legtöbb élménnyel kecsegtető Pannon Csillagdát.

Ha megmásszuk a Bakony legmagasabb csúcsát, a 709 méter magas Kőris-hegyet, a tetején a természet iránti rajongásáról is ismert költőről, Vajda Péterről elnevezett, négyszintes kilátóból tárul elénk a fenséges bakonyi körpanoráma.

A hegység bükkösei felett akár az Alpok nyúlványait, illetve a távolban előbukkanó Kis-Kárpátok vonulatait is megpillanthatjuk. Rálátni innen a Balatonra és a Balaton-felvidék tanúhegyeire, valamint Pannonhalma városára is. Kilátásban nem csupán épített kilátóból lesz részünk.

A Fenyőfő melletti Bodzás-árokból a zöld jelzéseket követve érünk fel a Pápalátó-kőnek nevezett eocén mészkőszirt tetejére. Jó időben kiválóan rálátni Pápa városának tornyaira, épületeire, így a hely elnevezése azonnal értelmet nyer. A kilátáson túl érdemes a csúcs alatt húzódó, mintegy 17 méter széles és 2-3 méter magas sziklaereszt is megtekinteni, illetve a szintén itt található kőfülkét. Látványos sziklaképződményeket a Magas-Bakony déli részén, Augusztintanya közelében is találunk. Túrautunk az innen induló piros négyzeten közelíti meg a pompás Szekrényes-kő magasba törő sziklatömbjét. A túra igazolókódját a Szekrényes-kő-árokban, a jelzett turistaúttól kb. 120 méterre, egy bükkfára festve találjuk. Érdemes felkeresni a bakonybéli Szent-kutat is.  A Bakony karsztos jellege miatt forrásokban szegény, az egyik ilyen a nevében is árulkodó Tiszta-víz-forrás, azon kevés forrásaink egyike, amelyeket a „civilizáció ártalmai” még alig érintettek. A kiépítetlen forrásból merítéssel tudunk vizet vételezni, de legyünk körültekintők, mert fokozottan védett helyről van szó.

Ellátogatunk a fűzfői turisták által 1978-ban foglalt, padokkal és asztallal ellátott Zoltay-forráshoz is, amelyet a Zirc központjától hét kilométerre délnyugatra fekvő Köves-hegy szomszédságában találunk. Szintén jelzett turistautakon érjük el a gyéren csordogáló, ám finom vizű Király-kutat. Ezt a foglalást a Bakonybélből nyugatra induló piros kereszten, a Hideg-völgyön át, majd a Vaskapu-sziklák érintésével, illetve a piros kör jelzés pár száz méteres leágazásán érjük el.

Forrásban lehet, hogy szegény, de barlangban annál gazdagabb a Bakony. Túramozgalmunk számos ilyen látványos képződményhez elkalauzol, köztük a hegység egyik legnevezetesebb üregéhez is, amelyet Pörgöl-barlangnak hívnak. A Bakonybéltől nem messze, a Száraz-Gerence-völgy nyugati oldalában található, 3–5 méter széles, 18 méter hosszú barlangban találták meg a Bakony első őskori leletét. Előkerült itt mészkőből faragott lószobrocska és egy vakarópenge töredéke is, de a természetjárók számára elsősorban a széles járat, illetve a mellékjáratok tetején látható cseppkőkibúvások adják az élményt és a látnivalót.

Nem hiányozhat a bakonyi helyszínek listájából a környék híres betyárjának, Savanyú Jóskának a rejteke sem. Állítólag a haramia a Pénz-lik barlangban több alkalommal is meghúzta magát, amely búvóhely az itt elrejtett zsákmány után kapta a nevét.

A már említett Pápalátó-kőtől nem messze, a Kakas-hegy sziklafalán egy 3 × 1,5 méteres bejáratú, tágas kőfülke rejlik. A Bejáró-barlangnak nevezett üreget a Hálóvető-völgyből induló piros barlangi jelzésen közelíthetjük meg, de sajnos ezt a látnivalót csak kívülről csodálhatjuk meg, mivel a bejáratát egy közelmúltban történt földmozgás eltorlaszolta.

Oszd meg ismerőseiddel!

Share on facebook
Share on twitter
Share on pinterest
Share on email

Neked ajánljuk még!

Szólj hozzá!

300x250

Kövess minket Facebookon!

300x250

Kiemelt videó

300x250