Ez természetesen nem egy hivatalos statisztika, csak a szemünkre hagyatkozunk. Igaz, a Brazília-Belgium negyeddöntőt éppen péntek este játszották, és a kivetítő előtt közel annyian izgultak, mint az ugyanebben az időben koncertező Rita Ora fellépésén a nagyszínpadnál.
A belgák poharaikat az égig hajítva (ha tele, ha üres) ünnepeltek a 2 gólnál és a lefújásnál (végeredmény Brazília-Belgium: 1-2). Tették mindezt annak ellenére, hogy idén, megelőzve a korábbi évek óriási mennyiségű szemétkupacát, a fesztivál poharát 450 forintos áron adják, így talán nem dobálja el mindenki minden egyes sör után, hanem kezében a korsójával sétál vissza egy újabb körért a pulthoz.
Az árak nem változtak az elmúlt évekhez képest, bár számunkra furcsa volt, hogy egy avokádós szendvics drágább, mint egy tisztességes méretű, kézműves BBQ-hamburger marhahúsból.
Péntek este Rita Ora izzította a közönséget a nagyszínpadnál, aki romantikus hangvételű számait a fesztivál kedvéért egy kicsit felpörgette. A basszusnak a túlpart biztosan nem örült, de sajnos ez így szól jól.
Az énekesnő minden aktuális slágerét előadta, megemlékezett a nemrégiben elhunyt Avicii-ről is, aki korábban szintén fellépője volt a zamárdi fesztiválnak.
Rita közvetlen volt a közönségével, leszaladt a színpadról, amitől persze a szokásosnál is több telefon villogott az égben. A fiatal és vagány színésznő persze nem hagyta ki a vonaglást sem a színpadon, bár ez teljesen beleillik a fesztivál stílusához, kellett a show.
Rita (számunkra) meglepően jól énekel élőben, tényleg szép hangja van, ami szokatlan a Soundon, az elektornikus dj-k mellett.
Az egyórás show után jött Martin Garrix, a fiatal (22 éves!) holland dj, akinek bulijára szó szerint megőrült a közönség. Kb. a 6. Sound volt, amin jártunk, de ennyire (f)esztelenül fesztiválozó közönséget még sosem láttunk…
A nagyszínpados koncert végén az elmaradhatatlan tűzijáték, majd, mintha elvágták volna, és az időjárás is csak erre várt volna, leszakadt az ég. De úgy rendesen.
A kinézett beach-bulit élvezni esélyünk sem volt, mivel nagyon kis területű fedett rész volt a színpadon, ahova a kényelmes létszámnál háromszor többen nyomorogtak be bőrig ázva. Minket még ez sem tántorított el, kíváncsiak voltunk Sven Väth-ra. Esőkabátban is lehet szórakozni alapon kiálltunk a hóra, izé esőre, de sajnos a dj pultnak nem volt védelme az eső ellen, és beázott.
Ekkor épp dézsából öntötték, úgyhogy úgy éreztük, ideje keresni egy fedett helyet. Hajrá, akinek sikerül, szóljon, hogy kell, mert nem jutottunk be az arénába.
A belgák még mindig a meccs-mámorban úsztak, az ő kedvüket nem rontotta el az eső.
