A hegyre Kisapáti felől menj fel, a túristaház közelében találod a Jégbarlangot. Ne számíts rá, hogy beférsz, csak egy nagyobb lyuk az egész, előtte hatalmas kövekkel. Érdekessége, hogy télen-nyáron hideg levegőt áraszt.
A környék többi látványos tanúhegyéhez hasonlóan a Szent György-hegy is a 3-4 millió évvel ezelőtt lezajlott vulkanikus tevékenység egyik hírmondója. A turisták által oly kedvelt egyedi bazaltoszlopait bazaltorgonáknak is nevezik, amelyek különös látványa már önmagában beindítja az emberi fantáziát, az pedig már csak hab a tortán, hogy a sziklák között egy fagyos levegőt árasztó üreg is felfedi a titkait. Ezt az üreget nevezik a helyiek Sárkány-liknak, illetve egyszerűen Jégbarlangnak, amelynek keletkezéséről több történet is szól.
Az érdekes legenda szerint egykor sárkány lakta mindig dermesztően hideg jégbarlangját. A jégbarlang valójában álbarlang, a leomló bazaltoszlopok törmeléke hozta létre.
A legenda szerint az üreget egykor sárkány lakta, mely félelemben tartotta a helyieket. A sárkány azonban egyszer beteg lett, és a nép ápolta. Ezért cserébe a sárkány haláláig nem bántotta a népet. Ekkor a sárkány utolsó lehelete örökké fagyossá tette a jégbarlang levegőjét. Valójában a barlang levegője azért jéghideg, mert a bazalttömbök megtartják a téli hidegben lehűlt levegőt.
Egy másik verzió szerint a sárkány nem tért jó útra, és nem is volt egyedül, de Szent György szembeszállt vele, és lemészárolta a teljes kolóniát. A keresztény vallásban Szent György azt képviseli, ahogy a gonoszt legyőzheti a hit. Egyike a 14 segítő szentnek, eredetileg római kori katona és vértanú volt 271-303 körül. A nevét viselő kápolna a hegy lábánál áll.