Ezek egyike, a Kis-Balaton medencéjét és északnyugat-somogyi területeket érintő projekt szerdán zárult. Öt helyszínen – Búzásréti kaszáló, Kápolnapusztai gyep, Szőkedencsi fás legelő, Látrányi Puszta, Ordacsehi berek -, mintegy 800 hektárnyi területen élőhely helyreállítási, illetve élőhely-védelmi munkákat végeztek a Környezet és Energiahatékonysági Programban (KEHOP) elnyert 425 millió forintos támogatásból. A projekt olyan területek természetvédelmi helyzetét javította, amelyek nagy biodiverzitású, értékes élőhelyek vagy azzá válhatnak egy-egy olyan térségben, ahol a természeti értékek pusztulásának folyamata az elmúlt időszakban ijesztően felgyorsult.
A rendezvényen beszámoltak egy idén november végén záruló másik, KEHOP-pályázaton 460 millió forintos támogatást elnyert természetvédelmi projektről is, amely Somogy megyében a somogyszentpáli és a pogányvölgyi réteket, Zala megyében a Szévíz-Principális-csatorna mentét és a Zalakomári Madárrezervátumot érinti. Ennek keretében láp- és vizes élőhelyek rekonstrukcióját végezték el a területek vízháztartásának stabilizálásával, zsilip- és egyéb vízszabályzó műtárgyak létesítésével, kotrási munkálatokkal.
A vezérigazgató hangsúlyozta, a természetvédelem egy kevésbé látványos, de annál fontosabb, komoly és sokrétű munkát igénylő tevékenységi területe a nemzeti parkoknak. Beszélt arról, hogy például gyeprekonstrukcióra több helyen azért van szükség, mert a régi termelőszövetkezeti területek a megszűnt legeltetés miatt elgazosodtak, és invazív fajok terjedési területeivé váltak. A projekteket a szakemberek több évnyi előkészítő munkája előzte meg – tette hozzá.
Móring József Attila (KDNP) országgyűlési képviselő azt hangsúlyozta, hogy a természeti környezet megóvása és fejlesztése méltatlanul kevés figyelmet kap más beruházásokhoz képest. Kiemelte, hogy a Balaton szűkebb és tágabb környezetében különösen fontos megőrizni a táj szépségét, védeni a természetet.
