A húsvéti készülődés, az ünnepre való ráhangolódás fontos részét képezheti otthonunk feldíszítése. Ha személyes életterünket ezen alkalomból (is 🙂 ) harmonikusabbá, szebbé tudjuk varázsolni, akkor az otthon töltött ünnepnapok is örömtelibbekké, emlékezetesebbé válhatnak.
Azonban akár saját kezűleg alkotunk dekorációt, akár üzletek, kézművesek kínálatából választunk, szembetaláljuk magunkat az alábbi kérdésekkel:
Mi alapján válogassuk össze a különféle húsvéti díszeket?
Hogyan hozhatjuk összhangba a nekünk tetsző egyes apróságokat?
Hogy tehetjük egyedivé az ünnepi terítéket?
A fenti kérdésekre kerestük a választ a napokban Andival, az Alsóörsön működő HA Térdekor megálmodójával és tulajdonosával, varázslatos hangulatú látványműhelyében.
A műhely és bemutató tér tavalyi látogatásom óta is sokat bővült és szépült. Az udvaron, az ablakokban, polcokon és asztalokon számos csodás koszorú, nyuszis kosárka, kreatív asztaldísz sorakozik, a műhelyben szebbnél szebb száraz és selyemvirág, szalag, figurák, kiegészítők várják, hogy Andi ügyes keze bájos díszeket komponáljon belőlük.
– Nagyon sokféle dekorációt látok itt, de valahogy bizonyos stílusjegyek, színek, anyagok alapján mintha elkülöníthetők lennének. Nagyon leegyszerűsítve, vannak natúr kerámiás díszek, virágos koszorúk, színes, nyuszis kaspók. Mi alapján döntöd el, hogy milyen típusú, hangulatú díszt fogsz éppen készíteni?
“Aki manapság egyedi dekorációt szeretne készíteni, az alapanyagokban és színekben óriási kínálatból válogathat. Valóságos kavalkáddal találjuk szembe magunkat. Én minden munkámnál a harmóniára törekszem, hogy az egyes kis apróságok egymás mellé téve is összhangban legyenek. Ezért már a vásárlásnál el szoktam dönteni, hogy milyen anyagokat, kiegészítőket szeretnék majd használni, és gondolatban összepárosítom azokat egymással. Például a kerámia kaspóhoz így adta magát a porcelán nyúlfigura, vagy a vesszőkosárhoz a “retró nyúl”, a bádogkannához a fa pálcikás díszek. Az alkotás legelején ezért mindig meg kell hozni egy döntést, hogy milyen alapanyagot használjunk.”
-Ha kiválasztottuk a nekünk tetsző alapot, akkor mi a következő lépés?
“Az alapanyag mindig megadja a színvilágot. Ahogy egy lakás berendezésénél a falszín, a nagyobb felületek is meghatározzák a kisebb tárgyak, kiegészítők szín-és hangulatvilágát. 🙂 Általában sok időt töltök azzal, hogy a megfelelő színeket összeválogassam, hogy az alap (pl. kaspó, koszorú, kosár, stb.), a központi figura, és a kiegészítők is harmonizáljanak egymással. Így került pl. a púderzöld dobozba fehér nyúl, mert a többi színárnyalat nem volt jó a doboz zöldjéhez. 🙂 ”
-Úgy látom, legújabb húsvéti koszorúidnál, asztaldíszeidnél a natúr és pasztell színek dominálnak, élénk színű dekorációkból mintha jóval kevesebb lenne. Mi ennek az oka?
“Tagadhatatlan trend az utóbbi években a természetközelség, a natúr színvilág, a törtfehér, a szürke, és a kopottas pasztell színek – ahogy a lakberendezésben is – , de ez a hangulat nagyon közel is áll hozzám, jól érzem magam benne, szeretek vele dolgozni.
Ugyanakkor a húsvét színe a fehér mellett hagyományosan a piros, ezért mindig készítek pirosas díszeket is, használok piros virágot, tulipánt. ”
-Ahogy látom, sokszor dolgozol művirággal, viszont ezek nagyon élethűek! 🙂
“Igen, elvi okokból és a tartósság miatt is törekszem rá, hogy a lehető legkevesebb vágott virágot tegyem a dekorációkba, viszont selyem virágokból csak a lehető legjobb minőségűeket választom. Ezek tényleg a megszólalásig hasonlítanak a valódiakra.”
– A tojást, mint központi elemet, és kiegészítőt is többször alkalmazod, natúr, és színes változatban, sőt a törött tojáshéjakat is kreatívan újrahasznosítod! 🙂
“A tojás, mint a termékenység szimbóluma, fontos jelkép. Ezzel, és a népi hagyományokkal összefüggésben a legtöbb díszben fészekben helyeztem el őket, apró fürj tojásként. Vannak továbbá az egyszínű műanyag tojások, és a mintás kifújt, valódi tojások. A népszokások hű tisztelőjeként mintát csak igazi tojásra festek, írókával, a hagyományos szimbólumokkal, mint a gereblye, vagy az inda minták.
Az újrahasznosítás híve vagyok, aminek egyébként a népi kultúrában is megvannak a gyökerei: pl. díszítésre sosem használták fel magát az ehető termést, hanem pl. a diónak csak a héját, máknak a gumóját, így értéket kaptak az eredetileg kidobásra szánt növényrészek is. Ez a szándék vezérelt a törött tojáshéjas koszorúnál is.”
– A húsvéti asztal dekorálásánál mit tartasz a legfontosabbnak?
“Az asztaldíszítésnél célszerű a meglévő adottságokból kiindulni, kinek mi a legfontosabb alap. Pl. egy étkészlet, egy kedvenc terítő anyaga, színe meghatározza a hangulatot. Vagy ha pl. egy ilyen kék textil nyulat szeretnél központi elemként, akkor kék szalvétát és díszeket, és piros tojásokat ajánlanék. Itt is az a lényeg, hogy el kell dönteni, mi az elsődleges tárgy, és ha ahhoz igazodnak az egyes elemek, akkor lesz harmonikus az összkép.”
-Végül mivel tennél igazán egyedivé egy húsvéti asztalt?Van-e valami titkod, amitől még személyesebbé válik a hangulat?
“Erre azt mondanám el leginkább, hogy nálunk milyen a húsvét. Van egy 200 éves, erős vászonból készült székelyföldi terítőm, mindig azzal terítek. Mindenkinek a tányérjára teszek egy ajándék-dekorációt, valami kedves apróságot. 🙂 Az asztal közepén pedig a sonkát és a zöldségeket egy nagy nyúlfej alakba rendezzük. Mindig vannak továbbá állatkákat formázó főtt tojások, és elmaradhatatlan az ibolyával díszített répatorta is! 🙂 ”
Forrás: Szandraotthon
