A miniszter hangsúlyozta, hogy az akciótervhez kapcsolódva megkezdték a hulladékgazdálkodási ágazat racionalizálásához szükséges intézkedések kidolgozását.
A közeljövőben induló lépések közül kiemelte, hogy július 1-jén megkezdődik az illegális hulladéklerakók felszámolása. Ugyancsak ekkortól hozzák létre a hulladékgazdálkodási hatóságot, amelynek feladata lesz egyebek között a hulladékgazdálkodási ágazat ellenőrzése.
Palkovics László kitért arra is, hogy radikálisan átalakítják a műanyagpalackok, fémdobozok és üvegek használatának rendszerét, lehetővé teszik azok visszaváltását, a tesztidőszak a tervek szerint jövő júliusban kezdődik.
Boros Anita, az Innovációs és Technológiai Minisztérium építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkára az egyes egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalának betiltásáról szóló törvényjavaslatról szólva hangsúlyozta, hogy az iparági szereplők támogatását bíró ütemezés több felkészülési időt biztosít a technológiaváltáshoz, amelyet forrásokkal is ösztönöznek.
A munkahelyek megtartása érdekében így elkerülhető, hogy a hazai műanyagipari vállalatok működése ellehetetlenüljön – mondta.
Magyarországon évente több mint 18,2 millió tonna hulladék keletkezik, ebből 14,5 millió tonna az építési-bontási, ipari, mezőgazdasági és veszélyes hulladék, 3,8 millió tonna pedig a háztartási. A teljes hulladékmennyiség hasznosítási aránya emelkedett az elmúlt években, főként az építési és az ipari hulladék hasznosítása miatt – ismertette Palkovics László. Hozzátette, hogy az anyagában-hasznosítás aránya elérte a 61 százalékot 2018-ban.
A települési hulladék gyűjtését ugyanakkor racionalizálni kell az uniós előírások teljesítése és az ágazat gazdasági teljesítőképességének javítása érdekében – emelte ki.
A meglévő illegális lerakók felszámolása mellett a hulladék újratermelődésének megakadályozását a lakosságnak, illetve a cégeknek szóló támogatások segítik majd, valamint a rendszer része lesz az ellenőrzés és a szankcionálás is – fejtette ki Palkovics László.
Boros Anita kiemelte, hogy a műanyagipar egyike a legdinamikusabban fejlődő ágazatoknak Magyarországon. Bár az egyszer használatos műanyagok csak kis szegmensét jelentik a termelésnek, de szeretnék támogatni az ágazatot azzal, hogy a betiltott termékeket felváltó új termékek gyártásához szükséges technológiaváltáshoz a kormány hozzájárul, 10 milliárd forintos éves támogatási konstrukció áll majd rendelkezésre – jelezte az államtitkár.
A törvényjavaslat néhány egyszer használatos műanyag termék, köztük például a tányérok, poharak forgalomba hozatalának betiltását kezdeményezi 2021 júliusától. Ugyanettől az időponttól vezetnék be a műanyag szatyrok, zacskók felhasználásának csökkentését célzó intézkedéseket.
Az államtitkár példaként említette, hogy a nagyon könnyű, 15 mikron alatti műanyag zacskók forgalomban maradhatnak, de a termékdíját a mostani kilónkénti 57 forintról 1900 forintra emelnék a törvényjavaslat szerint. A biológiailag lebomló nagyon könnyű műanyag zacskó termékdíj-mentes, ennek termékdíját kilónként 500 forintra emelnék. A 15-50 mikron vastagságú, nem lebomló műanyag zacskók forgalomba hozatalát betiltják.
Nagy Miklós, a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség főtitkára elmondta, hogy a csomagolóipar, ezen belül is a műanyag-feldolgozó ipar kedvezően fogadta, hogy a minisztérium, illetve a kormány lemondott a műanyag hordtáskák általános betiltásáról. Úgy fogalmazott, hogy a beterjesztett törvényjavaslat szigorúbb az uniós irányelvnél, de vállalható.
Ribárszki Zsolt, a Dominis Pille-Fólia Kft. ügyvezetője igazgatója kiemelte: Magyarországon több ezer munkavállaló dolgozik a műanyag csomagolóanyagok gyártásában és az iparágban sok milliárd forintos fejlesztések valósultak meg, így komoly gazdasági problémát okozna a nagyon gyors változás. A beterjesztett törvényjavaslatot elfogadható kompromisszumnak nevezte.
