A munkahelyemen, az irodában, öten dolgozunk.
A múlt heti dilemma csakis a nyári gyerekelhelyezésről szólt!
Mert persze sokan irigykednek a balatoni lakosokra, hogy nekik milyen jó, mert egész nyáron a Balatonon lehet a gyerek! Ám nekik is ugyanolyan feladat kitölteni azt a 10 hetet, ami a nyári szünidő fedőnevet viselő olyan napok összessége, amikor a dolgozó társadalom utódokkal rendelkező egyedei naptárat hajtogatva, számolgatva matekozzák ki az elhelyezési rendet.Szóval: VAKÁCIÓ!
Lehet akárhány éves az a gyerek, mindig feladat két dolgozó szülő mellett a felügyelet megszervezése.
Az ovisoknak könnyű!
Gondolhatnánk….de mégsem.
Az óvodákban is vannak nyári szünetek, ami általában egy hónap.
Persze, vannak alternatívák, miszerint lehet gyűjtő-oviba vinni a gyereket ebben az időszakban, de mi van akkor, ha a gyerek egyszerűen nem hajlandó bemenni egy másik intézménybe: más helyszín, más terem, más játékok, idegen óvónénik és dajkák.és a sok ismeretlen gyerek! Már másnap sikítófrászt kap és még a kocsiba sem hajlandó beülni, tudván, hogy másfele kanyarodik az autó…
Az általános iskolásokkal pedig az van, hogy ugye nekik ott az a rengeteg tábor!
Régebben ki kellett érdemelni azt az egy hetet, amikor az ember gyereke táborba mehetett! Vártuk is nagyon, hisz mindig csodás élményekkel tértünk haza és persze új barátságok kötettettek, amik levelezésben folytatódtak tovább.
Ma egy gyerek akár egész nyáron táborban lehet, ha a szülei pénztárcája megengedi és olyan jó szervezők, és olyan korán foglalják le a környező helyeket, hogy mindenhova befér a csemete.
Tengernyi lehetőség közül választhatnak a szülők, hisz van bejárós tábor – ami általában helyben van, és munkába menet lerakjuk, délután felvesszük a csimotát – vannak csak hétköznapokra koncentráló „okos” táborok, ahol egész nap nyelvet tanulhat a gyerek, persze játékos formában, aztán vannak a „menő”táborok, ahol mondjuk vitorlázást sajátíthatják el az utódaink, de ez már egy magasabb árkategória.
Tavaly volt olyan kollégám, akinek az iskoláskorú gyerekei, szinte csak váltás ruháért jöttek haza, mert az egész nyarat végigtáborozták! Persze hulla fáradtak voltak nyár végére és ezen az sem segített, hogy a szülők szerint csordultig voltak élménnyel és ők milyen boldogok lettek volna, ha annak idején ilyen „jó dolguk lett volna”.
Hogy mi a helyzet a középiskolásokkal?
Hát velük aztán van „baj” rendesen!
Már május van és a jól fizető helyek már megteltek, persze a nyári munka tekintetében!
A balatoni gyerek „kiváltsága”, hogy végigdolgozhatja a nyarat a Balaton partján!
Persze, arról nem nagyon van információnk, hogy az a balatoni gyerek, aki napi 14 órában dolgozik napközben, az egész nyáron nem tud fürödni a tóban, hogy esetleg még napot sem lát, mert a lángossütőbe nem süt be a napsugár, de a meleg persze adott! Hogy a balatoni 18-19 éves már nagy tapasztalattal rendelkezik felszolgálás tekintetében, hisz ezt csinálja évek óta. Hogy ismeri az összes „nyugati” rigolyát, és már kezelni is tudja, hogy egy nap mondjuk, 25-30 kilométert sétál a hajóállomáson a tűző napon, a kalózhajó utasait toborozva…
Szóval, VAKÁCIÓ!
Kinek, mit jelent! Stressz forrás, vagy aktív-passzív pihenés!
Egy biztos!
Az irodában az ovis anyuka a nagyszülőket osztja be hétről-hétre, hogy mikor kinél van a kislány!
Az ötödikes nagylány anyukája – akinek halmozottan hátrányos helyzetében egyedül kell megoldani a gyerekelhelyezést, mivel elvált – bejárós táborokat búj és hívogat, de az árak tekintetében ezek a táborok is „balatoni árasok”.
A „gimis” anyuka talán a legnyugodtabb!
Bár a gyerek még nincs 16, így még dolgozni nem tud, de mivel helyi, így zöld út van a vitorlás táborra, nyáron meg él a szenvedélyének: a bicajozásnak.
Mivel több generáció él egy helyen, így a nagypapa mindig otthon van, aki mindig finom ebéddel várja.
Az én gyerekeim már szinte felnőttek, de a legkisebb gyakorlati helyet keres!
Nem nagy sikerrel, mivel fizetni kell érte, egy hónapra vagy 22.000.- forintot! Sokan, még ezt sem akarják, mert gyakornokot kapnak ingyen is…. Ezt inkább nem kommentálom!
Szóval, jön a nyár, mediterrán melegével, és a sok-sok szabadidejével!
És ha szerencsések vagyunk, akkor minden hetünk megoldott a gyerekelhelyezés szempontjából, ha meg nem, akkor ott a nyári szabadság, amit persze külön-külön veszünk ki a párunkkal, mert nincs más alternatíva…
Madarász Ildikó
