Hogyan készül a cognac?

A párlatok készítése többféleképpen történhet. Ha a szőlőből a préselés után nyert törkölyt vesszük alapul, akkor törkölypálinkát, grappát stb. kapunk. Ha viszont maga a bor a párlat alapja, akkor borpárlatot, vagyis brandy-t nyerünk. A borpárlatok királynője pedig nem más mint a konyak (cognac).

A konyak (cognac) alapjául szolgáló fehér szőlő Franciaország Cognac vidékén terem, ha a borpárlat máshol készült, akkor már nem lehet cognac-nak nevezni. Ez a szőlő lehet Ugni blanc, Folle blanche vagy Colombard fajta. A szőlőt októberben szüretelik, és egy alacsony alkohol- ugyanakkor magas savtartalmú bor előállítására törekszenek. (A savra azért van szükség, hogy stabilizálja a bort, az alacsony alkoholszint pedig elegánsabb ital előállítását teszi lehetővé.)

Fotó: Pixabay

Lepárlás

A lepárlás során a bor különböző alkotórészei más- és más hőmérsékleten forrnak fel, és párolognak el. A folyamat során a vizet az alkoholtól különválasztják, s ezzel a legkülönfélébb párlatok előállítása valósulhat meg. Párolhatják a bort egyszer, kétszer vagy háromszor is: így lehet belőle whiskey vagy akár vodka is. A cognac esetében a kétszeri forralást alkalmazzák. Az első lepárlás során keletkezett italt Cognac-ban “brouillis”-nek hívják, ez kb. harmada az eredeti mennyiségnek, és majdnem 30 fokos alkoholtartalma van. A második lepárlás eredménye az “eau-de-vie”. Ennek is csökken a térfogata – kb. kétharmaddal, és már 70 százalékos alkohollal rendelkezik.

A második lepárlási folyamat során keletkező párlatot három részre különítik el. Az első a fej (70% alk.), a második a szív (60-70% alk.), a harmadik a farok (60% alatti alkohol). A “fejet” és a “farkat” újra lepárolják, a 60-70% alkoholtartalmú “szívet” hordókba töltik és érlelik. Az érlelésnek az előírások szerint április 1-től el kell indulnia.

Tölgyfahordós érlelés

Az érlelés 350-400 literes tölgyfahordókban történik, kötelezően két évig pihennek itt a párlatok, csak ezután hívhatjuk cognac-nak őket. Vannak persze ennél jóval hosszabb ideig érlelődő cognac-ok is: egy-egy tétel akár évtizedekig is hordóban maradhat.

Érdekesség: a hordókban levő konyak is folyamatosan párolog, évi kb. 3-4%-ot, ezt hívják “az angyalok részének”. Ez a “pazarlás” elengedhetetlen a kiváló minőség elérése érdekében.

Fotó: Pixabay

A cognac házasítása

A palackokba kerülő konyak soha nem egy évjárat terméséből készül. Minden tétel más és más: különböző hordók tartalmát házasítják, ehhez nagyon nagy szaktudás kell! Ha egy palackon évjárat szerepel, az a legfiatalabb alkotóelemre utal.

A palackozás előtt még tisztított vizet adnak a párlathoz, mert a hordóban még a folyamatos párolgás ellenére is túl magas az alkoholtartalom (van, ahol egy erősen hígított konyakot adnak hozzá). A cél az, hogy a cognac 40 % alkoholtartalmú legyen, mire palackba kerül.

Címkén megjelenő feliratok:

VS: very special – legalább két éves érlelés

VSOP: very special old pale – legalább négy éves érlelés

XO: extra old (Napoleon) – hat év érlelés

Forrás: Borsuttogó

Oszd meg ismerőseiddel!

Share on facebook
Share on twitter
Share on pinterest
Share on email

Neked ajánljuk még!

Felül kell vizsgálni a nádgazdálkodást

Az OVF tájékoztatása szerint a Balatont kezelő Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság költségvetésében a korábbi évekhez hasonlóan, bruttó 3 millió forintot tudtak elkülöníteni nádaratásra, amit pályázat útján vállalkozókkal

tovább olvasom »

Szólj hozzá!